Rippl-Rónai József kiállítás [antikvár]

Részlet: "...Tanító volt az édesapám, olyan tanító, aki igen sokszor hangoztatta, hogy ha tízszer születnék is a világra, mindig tanító kívánna lenni. A foglalkozás szeretetének átöröklés útján való inkarnációját látom magamban, mert én is festő lennék mind a tízszer, ha tízszer születném a világra. Munkácsy Mihály... volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés útját legelőször igyekezett egyengetni. Lebeszélt a párizsi művésziskolák látogatásáról, és felajánlotta a maga műtermét, mert bemutatott dolgaim nagyon tetszettek neki... Colpachon is voltam aztán vendége. Itt is dolgoztam neki, egy kisebb képét festettem másolatban nagyobb képe után, ... szép honoráriummal jutalmazott. Így járult hozzá becsültebb tanítványának nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásához... Ebben az időben Munkácsy befolyása alatt álltam, stipendium nélkül. Pedig a fiatal festők közt szinte híres Munkácsy-tanítvány voltam. Sőt talán ez alapította meg későbbre is jó híremet. Mert ennek alapján hittek tehetségemben. Pedig mondhatom, olyan tehetségtelennek nem éreztem magamat sem azelőtt, sem azután, mint éppen akkor. Szinte azt mondhatnám, hogy semmit sem tudtam akkor. Önállóságról, ízlésről pedig egyáltalán szó sem lehetett. Már-már megbicsaklott hitem, hogy festő lesz belőlem..."