Szentágothai János ünneplése [antikvár]

Szentágothai János a reneszánsz személyiségek napjainkban már rendkívül ritka reprezentánsa. Szakmai jellemzésére természetesen nem tudok vállalkozni, de az jogosan feltételezhető, hogy ha jobban ismert országban születik, a világszerte ismert kutatásai és több tucat nyelvre lefordított anatómiai atlasza, az Általa meghonosított funkcionális anatómia Nobel-díjat hozott volna. Kiváló, szenvedélyes tanár és előadó. Szuggesztív egyéniség, akit lelkesedni kész hajlama, különleges lendülete, saját kutatóterületén túl hamar a tudomány és közélet élvonalába emelt. Személyes ismeretségünk, talán mondhatom, barátságunk másfél évtizedében mégsem csupán, vagy talán nem is elsősorban ez ragadott meg. Sokkal inkább az, hogy elmélyedt-elkötelezett kutatói és tanári munkája mellett érdeklődése és rendkívül széles körű műveltsége úgyszólván minden iránt nyitottá, befogadóvá tette. Klasszikus irodalmi és művészeti érzékenysége, sok irányban feltörő tehetsége nemcsak a befogadó, hanem az alkotó tevékenységig vezette. Külföldi utazásain nemcsak élvezi, de festményeken is megörökíti a szép látványokat.