Szeplőtelen ének [antikvár]

Öröm látni, hogy Győr nemcsak egy-egy városnyi új lakóteleppel gazdagabb, szinte évente, hanem hogy szellemi élete is soselátott pezsgésnek indult. A Radnóti Emlékbizottság biennáléi országosan ismertek; nagydíját eddig Juhász Ferenc és Nagy László kapta, külön díjaz a biennálékon a város egy vidéken élő s egy első kötetes költőt. Most a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház kezdeményezésével, erkölcsi és anyagi támogatásával kiadási lehetőséget kapott jelen antológia, a Szeplőtelen ének is újabb bizonyítéka Győr szellemi „terjeszkedésének". Győrben élő fiatal alkotók - köztük költő, novellista, grafikus - együttes jelentkezése ez az antológia. Versek „eszik" a legtöbb lapot itt, igazolva, hogy a költészet, különösen az elmúlt évtizedben, szinte népművészetünk új, erős ága lett. Az önkifejezés igénye, magunk megfogalmazása olyan társadalmi folyamatot jelez, hogy nemcsak esztétikai, de szociológiai méréseknek is alávethetnénk ezt a jelenséget - bár fölösleges gondolat ide emlegetni, a győri fiatalok kapcsán. Alkotó körüket Kassák Lajos Kollégiumnak nevezik, a XX. századi magyar irodalom s képzőművészet egyik legjelentősebb, mindig újat akaró alakja után, tehát a hagyománybontó Kassák hagyománnyá lett abban a városban, ahol múlt s jelen kzösen fordul a jövőbe. Kívánom a győri fiataloknak, hogy antológiájuk után külön-külön is bejárják saját útjukat.