Szeptember [antikvár]

Részlet a könyvből:(Szin: Vidéki kis állomás harmadosztályú váróterme. Középen nyitott ajtó. Jobbra-balra nagy üvegablak, amely majdnem a mennyezetig ér. A háttérben 2-3 sinpár fut el. Mögötte tarka mezők, néhány sárguló eperfával; azontúl egész távoli falucska, parányi templommal. Amögött violaszinbe és okker sárgába vesző őszi erdőcske. Fölötte felhőtlen, bánatos, nagyon halvány szeptemberi ég: olyan, mint egy fáradt öregember tekintete. Benn a váróterem berendezése a következő: Kétoldalt a szokásos fapad foglal helyet; a középen alacsony, kopott asztal áll, amire a bőröndöt szokás rakni; balról, elől apró vaskályha, csöve belefut a falba; a fal a cső mellett köralakban kicsit füstös. Egyébként a fal fehér meszelésü...)