Tóth B. László [antikvár]

Tóth B. László festészete az örökös ünnep művészete. A tavaszi virágzásé és az ősz színpompáé, közbeékelődnek a sárguló nyár halk pasztellszínei, hogy ünnepéé avassák a melegtől pihegő poros hétköznapokat. Nem hiányoznak a szoba melege után kiáltó zúzmarás, havas téli-képek sem. Valami különös ünnepi csönd árad ebből a festészetből, noha a tájban nemcsak a virágzó fákat látja, hanem a nehéz munkát végző embert, a piacon nyüzsgő embereket, az áruért hajladozó, alkudozó vevőket és árusokat, a cséplőgép mellett dolgozó alakokat, de az épülő földalatti munkafolyamatai sem idegenek tőle. Alapjában érzékeny, lírikus alkat.