Tóth Menyhért [antikvár]

Tóth Menyhért festészetének ezen a pályaösszegző bemutatásán a közönség és a művészettörténet először szembesül a hetvenhárom éves mester hat évtizednyi alkotói eszmélkedésének történetével. Tartalomtelítettség formálta - a művész képzeletének és nézőpontjának sajátossága szerint - az életmű vonásait: kifejezésének szokatlansága a konvenciótól megrontatlan szemlélődés lehetőségeit fedezteti fel velünk, és tudatosítja látásunk számára is azt, ami talán csak mellékgondolatainkban vagy álmaink különös hangsúlyaiban suhant át olykori hasonlatossággal. Ez teszi érdekessé piktúráját. Ami aztán arra késztet, hogy képeinek világába mélyebben is belemerüljünk, az az életmű jelentékenysége. Mert ez a benyomás az, ami a kiállítás összképéből döntően szólal meg; de ha ennek okát nem keressük: benyomás marad az impresszió frissességének előnyével, ám az átfutó élmények hátrányával; azzal a suta érzéssel, amit az elmélyülés hiánya utólag kelt bennünk. Ha pedig ez az életmű ötven évig várakozott - most azonban megszólalásra kész -, akkor az maga, és mi is meg akarjuk tudni, hogy mit várjunk tőle.