Üveghang [antikvár]

„A titok maga az üveg, amely elválás/egyesülés, vagyis az egybeesés jegye. Leselkedőkből látókká leszünk " (Octavio Paz) Az üveg áttetsző dolog lévén nem gátolja tekintetünket, gondolatainknak sem enged megállást. E szemlélőáés szabadságának jegyében ajánlom az Olvasó szíves figyelmébe az Üveghang című verses-képzőművészeti összeállítást. A fejezetcímek mind a fénnyel, az üveggel közvetlen vagy asszociatív módon összekapcsolható tárgyak, természeti elemek, szimbólumok. A képanyag kiválasztása is ezt a koncepciót támasztja alá (szem, írisz, tükör, tűz, víz, jég, Nap, Holá, kozmosz, pillangó, kristály, stb.). Az átlátszó Kristályágy az igaz szerelem őszinteségét, tisztaságát fejezi ki a kelta monáavilág szerint, az Üvegkabóca pedig a halál utáni élet szimbóluma a távol-keleti mitológiában. Az üveg nemcsak szemlélhető látvány, hanem jelképes értelmet hordozó hangja is van: a címben megjelenő üveghang sajátos módon előcsalható, zenei felhang, amely legjobban fejezi ki az alkotóban rejlő gonáolatokat. A kötet zalaegerszegi szerzője a VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagja, a nyilvánosság előtt korábban a Városi Fiúkórus alapító karnagyaként és üvegfestőként mutatkozott be. Erre is utal első kötetének címválasztása, és ezt az oldalát villantja fel, amikor a könyvet saját munkáival illusztrálja. Az önkifejezés nála létszükséglet. Az üveg változékonysága és változatlansága jellemzi színes, kontrasztos egyéniségét, amely festményein is tükrözöáik. ,Az ezer fokos tűzben elolvadok,/majd dermedten új életre kelek" (Üveghegyj Az üveg nem szemlélhető úgy, hogy bele ne játsszon az éppen mögötte lévő valódi világ, s mi magunk ne legyünk benne láthatóak. A szerző átvilágítja saját magát: „kivetített ertemmel/ szembesülök szelesvásznon" (Kivetítve). E kritikus hajlam, amely erőteljes önkritikaként is jelen van életvitelében, viszi előre művészi utján. Hitvallása; „Csak tiszta erzek / teremthet művészetet." (Mementó) f A tükör sajátos eszköz, az igazság „letéteményese", miközben létezik egy tükör mögötti világ is. Az alkotót ez a kifelé és a befelé vezető út irányítja, amelyek gyakran fedik egymást. Versei a körülötte levő világ történéseinek, hitbeli-filozófiai kéröései-nek emocionális megközelítései, Hangját nem annyira a tudatosság, mint inkább az intuíció vezérli. Im-provizatív alkat lévén jellemző rá a spontaneitás, nőies szeszély, báj és humor, ám ugyanígy jelen van verseiben a komoly mélységek ábrázó- -i-lása, a keresztény-konzervatív neve- illésben gyökerező hit bensőséges megvallása. Az epikus bőségre való hajlam éppúgy fellelhető nála, mint az egyszerűségre, tömörségre való törekvés. Kerüli a túlzott „modernke-dést", romantikus lelkéhez a klasszikus verselés áll közelebb, vérében van a költészethez elengedhetetlen zeneiség és ritmusérzék, A „hét szólam" változatos tónusainak összhangján egy ízig-vérig asszony szép, lírai „partitúráját" tartja kezében a Kedves Olvasó. Dr, Szabó Ágnes