Bővebb ismertető
Feszengő keretek
Majd két évtizede startolt a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé (1983-ban). Ez korántsem nagy idő. Már csak azért sem, mivel az országos műfaji seregszemlék közül pont a szegedi a legfiatalabb. Hogy miért épp ide került e bemutató? Nem tudom biztonságosan. Tudom azonban, hogy a hetvenes, nyolcvanas esztendőkben egyféle specializálódási hullám söpört végig a hazai kultúrán. Rájöttünk például, hogy a vegyes műfajú művésztelepeknél mindenképp hatásosabb, eredményesebb a szakmai egyöntetűség. Miként a műfaji biennálékat is ugyanez az igény hívta életre. Úgy hittük akkor: voltaképpen ez a jövő "zenéje". A differenciáltság, a műfaji tisztaság. Más kérdés, hogy ez a tendencia a tudományok szféráiban sem igazolódott be teljességgel. Hát még a művészetek területén!