Bővebb ismertető
A maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörő, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét s a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint "ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát - írta még a kézirat olvasásakor - nem lenne szerencsés..., már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen irányú kutatások nem folynak." Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást - praktikusan, elméletben egyaránt.
A fotográfia történetében, műveinek megítélésben hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan - elméletének is volt "festőies korszaka". Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felől közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt; valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk.