Részlet:I. FILM MINT FANTÁZIA - A SZÜRREALIZMUS ÉS A MOZGÓKÉPA szürrealizmusra jellemző meghökkentő, álomszerű képzettársításokkal dolgozó ábrázolások emblematikus darabja Luis Bunuel és Salvador Dalí 1929-ben készült Andalúziai kutya című filmjének híres képsora: egy borotvapengével elvágott emberi szem. Amikor Dalí meghívta Bunuelt, hogy dolgozzanak együtt a filmen, a spanyol rendező állítólag elmesélte neki, hogy "nemrég egy keskeny felhővel álmodtam, mely kettévágja a Holdat, és egy...
Részlet:I. FILM MINT FANTÁZIA - A SZÜRREALIZMUS ÉS A MOZGÓKÉPA szürrealizmusra jellemző meghökkentő, álomszerű képzettársításokkal dolgozó ábrázolások emblematikus darabja Luis Bunuel és Salvador Dalí 1929-ben készült Andalúziai kutya című filmjének híres képsora: egy borotvapengével elvágott emberi szem. Amikor Dalí meghívta Bunuelt, hogy dolgozzanak együtt a filmen, a spanyol rendező állítólag elmesélte neki, hogy "nemrég egy keskeny felhővel álmodtam, mely kettévágja a Holdat, és egy borotvával, mely belehasít egy szemgolyóba".1 Dalít annyira lenyűgözte a jelenet, hogy a filmet ebből a képi asszociációból kiindulva rendezték meg. Noha a szem felboncolása közkedvelt ikonográfiai motívumnak számított a szürrealisták körében, az Andalúziai kutya által vált a szürrealizmus legismertebb emblémájává. Ezért is meglepő, hogy amikor a filmet az 1960-as években André Malraux francia kultuszminiszter megbízására újravágták, az elhíresült jelenetet kihagyták, ugyanis a malraux-i kultúrpolitika népnevelő szándékával összeegyeztethetetlen volt a szem felmetszése által képviselt provokáció és brutalitás. Bunuel és Dalí filmjének nincs témája, a benne foglalt képi rébuszokhoz bármilyen jelentés társítható és a megfelelő értelmezésükhöz legfeljebb csak a pszichoanalízis nyújthat támpontot.II. AVANTGÁRD ANIMÁCIÓ ÉS AZ ABSZOLÚT FILMA rajz- és bábfilmekben megnyilvánuló absztrakció, amely közvetett módon ugyan, de a dadaista és a szürrealista művészetre jellemző formai-stiláris repertoárból is meríteni próbált, az 1920-as évek végétől jelent meg hazánkban. A Zsirb Ödön című, később elveszett rajzfilmjét 1914-ben elkészítő Kató-Kiszly István volt az első, aki Magyarországon animációval (elsősorban árnyfilmmel) kísérletezett. A médium első Magyarországon fennmaradt példái a hazai avantgárd első generációjának vezéregyéniségeihez (Bortnyik Sándorhoz, Berény Róberthez) köthető és a tőlük megörökölt formanyelv tanítványaik (az állami rajzfilmgyártást megteremtő Macskássy Gyula és az Állatfarm (Animal Farm) című filmjével az első egész estés brit animációt létrehozó John Halas) műveire is jellemző.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.