Imposztorok [antikvár]

Részlet a könyvből: "A laboratóriumban úgy az ajtót, mint az ablakokat zárva kellett tartani, pedig a nap reggeltől estig melegen tűzött ezen utóbbiakra. A fogoly az asztalon ült, gúzsba kötve. Ezen módszer, melynél a delikvensek igen hamar behódolnak, a következőkből áll: Ülő, illetve guggoló helyzetben a térdek az állig lesznek feltolva, a lábak bokában, a kezek pedig csuklóban szorosan egymáshoz kötve, a karok annyira meg lesznek hajlítva, hogy úgy a térd, valamint a könyökhajlásokon keresztül egy erős dorongot lehessen keresztülcsúsztatni. Az ilyen kényszerhelyzetet különösen kövér, puha emberek nemigen bírják el huzamosabb ideig. Ezért kezesebbek lesznek, és még azt is bevallják, amiről nem is tudtak, vagy amit el se követtek." A "laboratórium", melynek Prónay Pál a fent idézett, tárgyilagos leírását adja, a szegedi ellenforradalom első tiszti különítményének egy Madách utcai konviktusban berendezett vallatópincéje. A leírás a szelídebbek közül való. Horthy Miklós "rendcsinálója" élvezettel és hosszan időz el memoárjában a különböző kínzások, akasztások, botozások és halottcsonkítások részleteinél. A Prónay-emlékiratok felhasználásával készült forgatókönyvből ezek a borzalmak hiányoznak. A film - műfaját tekintve - szatirikus tragikomédia.