István, a király [antikvár]

Az "István, a király" című filmünkkel úttörő vállalkozásba kezdtünk. Az első magyar rockoperafilm "alapanyagát" szabadtéri színházi előadás keretében bemutattuk, s a film túlnyomó többségét ekkor rögzítettük. Tehát a film "járulékos melléktermékeként" létrehoztunk egy szabadtéri előadást, mi több, az időközben óriásira duzzadt érdeklődés következtében hetet. Tehát a film "mellékterméke" országos érdkelődést, visszhangot keltett, "ügy" lett belőle. Rendkívüli érzés volt tapasztalni a minden oldalról megnyilvánuló rokonszenvet, biztatást. Előállt az a furcsa helyzet, hogy még el sem készült a film, de már a részletkérdéseket is ezerszer megvitatták, pro és kontra vélemények láttak napvilágot. Az volt a célunk, hogy egy - lehetőség szerint - nagy hatású produkcióval, közös gondolkodásra késztessük a közvéleményt. Persze örültünk volna, ha a vita során több szó esik a lényegről, mint a nemzeti trikolórról meg a Himnuszról, de bele kellett törődnünk abba,hogy sok tekintetben még nem vagyunk elég felkészültek. Például a szélsőségektől mentes, hátsó szándékokkal nem terhelt, nyílt, őszinte, egymás véleményét, ízlését toleráló vitához. Fontosnak tartom, hogy ez a gyűjtemény megjelent, mert tükrözi a produkció kiváltotta vitákat. Kötelességem, hogy megköszönjem a neves és névtelen támogatók biztatását, szeretetét, a több száz levelet, a több ezer bátorító tekintetet. Külön köszönet a "filmes" Sárdi Mihálynak és a "rádiós" Katona Teréznek" akik a kötetben szereplő interjúk egy részét készítették.