Közelítő távolítás [antikvár]

Részlet: 1. Bevezetés - avagy egy kultúraközvetítő dilemmái A hetvenes évek elején a MAFILM Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdiójának természettudományos alapképzettségű dramaturgiai munkatársaként jó néhány kísérletet tettem arra, hogy az ismeretterjesztő' filmek korszerűbb és tudományos szempontból pontosabb tudásanyagot közvetítsenek. Tapasztalt kollégáim viszont minduntalan számomra megengedhetetlennek tűnő egyszerűsítésekkel és általam nem mindig vállalható hasonlatokkal, analógiákkal közelítettek a nekem oly kedves fizikai és matematikai témákhoz, s bár láttam, hogy ezeknek az eszközöknek a révén a filmtervek valóban alkalmasabbakká váltak arra, hogy a közönség szélesebb rétegeit érintsék meg, mégis kétségbeesetten hadakoztam a tudományos tartalom minden egyes morzsájáért abban a hiszemben, hogy minél többet tudunk elmondani valamiről, és minél egzaktabb módon tesz-szűk azt, annál nagyobb haszna lesz a munkánknak, míg az efféle filmszakmai átalakításokban láthatóan egyre fogyatkozott, sőt nemritkán el is deformálódott az eredeti tartalom. Amikor frissen végzett fizikusként eljegyeztem magam a filmes ismeretterjesztéssel, a tartalmat tartottam mindenekfelettinek, és azt kívántam minél teljesebben beleeróltetni a filmekbe, amelyek készítésében részt vehettem. Pályakezdő éveim során azonban mindinkább szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy a kultúraközvetítés mint tevékenység szükségszerűen megmásítja az átadni kívánt tudást, szellemi értéket. Ha ez így van, jogosan vethető fel a kérdés, hogy nem kárhoztatja-e magát eleve kudarcra azzal, hogy mindig csak egyre halványodó másolatokat juttathat el a közönséghez.?