Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma [antikvár]

Sárospatak vára legbecsesebb és legkedveltebb műemlékeink egyike. Évente mintegy százezer ember zarándokol ide, hogy a vár boltozatos termeiben gyönyörködjék, végigjárja a híres Verestorony Kis- és Nagypalotáit, az őrség szobáját, a várhoz tartozó Rákóczi uradalmak gazdasági ügyeit intéző prefektus hivatali helyiségét, a sáfárházat, a kápolnát, a vezérlő fejedelem kancelláriáját, megtekintse az itt nagy számban megmaradt reneszánsz kőfaragványokat, a Bokályos ház Törökországból hozatott színes, mázas csempéit, a Rákóczi kincsek ötvös emlékeit, a habán cserépművesség legszebb remekeit, a főúri udvartartások színpompás hímzéseit. A torony tetejéről, a régi ágyúállásokról gyönyörködhet a hegyaljai tájnak s Bodrogköz síkságnak kitáruló szépségeiben, szemével végig követheti a két tájat elválasztó, ezüstösen csillogó Bodrog szeszélyes kanyarulatát. Maga a kiállítás a hajdan volt várurak életét, a várban zajlott történelmi eseményeket idézi, s áttekintést ad az akkori belső-várost magába foglaló, a Perényiek és Rákócziak által kiépített védelmi rendszerről is. A palotaszárnyak egymásba nyíló termei, a Rákóczi család történetével s a Rákóczi szabadságharccal foglalkozó kiállítás, az ősök galériája, valamint a XVI-XIX. századi bútorokból rendezett enteriőrök sora, történelmünk és művészi kézműiparunk számos tárgyi emlékét őrzik. A kiállításnak ezt a részét történelmi hangszerekből álló bemutató zárja. Ezután a város iránt mindig áldozatkészséget mutató művészek adományaiból született Sárospataki Galéria termeibe érkezik a látogató. A kiállított képek és szobrok a modern magyar művészet méltó reprezentánsai a történelmi környezetben. A reneszánsz loggiás Perényi-szárny alsó, boltozatos csarnokában, az Erdélyi János Teremben kaptak helyet a vidék népi kultúrájának emlékei. Az innen nyíló, az északi palotaszárny alatt végigvonuló pinceág a Hegyalja legjellegzetesebb mezőgazdasági kultúrájáról, a szőlőtermelésről és annak történeti fejlődéséről ad átfogó képet.