Rózsa Sándor a lovát ugratja [antikvár]

SZERENCSÉS TALÁLKOZÁS Egy tévé-film keletkezéstörténetét megírni olyan, mintha az ember a már lezárt úton akarna visszafelé menni, s mégcsak nem is egyetlen széles országúton, hanem kanyargós, olykor kiszámíthatatlan irányú ösvényeken, zeg-zugokon és váratlan keresztutakon át. Az alkotók már csak az eredményre és a következő utakra figyelnek, s a kritikát sem érdekli mindig az, hogy milyen szándékokkal indultak el a készítők: nem az a legfontosabb, hogy mit akartak, hanem az, hogy mit és hogyan sikerült mondani. Azonban most mi nem kritikát írunk, hanem Rózsa Sándor televíziós élettörténetét próbáljuk felkutatni. Miért és hogyan született ez a tizenkét részes, egyenként ötven perces televíziós filmfolyam? Ez az életrajz erre a két kérdésre szeretne tömören választ adni. Teljes „tudományos" pontosságra persze nehéz lenne törekedni. Hisz ma már alig állapíthatjuk meg, legeslegelőször kinek jutott eszébe, hogy Móricz regényéből, s éppen a Rózsa Sándor-ból, tévé-filmet kellene készíteni. Az alkotók közül kicsit talán szíve-vágya volt ez mindegyikünknek, elsősorban a Magyar Televízió irodalmi és drámai főosztályának és Szinetár Miklósnak, a Televízió főrendezőjének. De az ötlet születését követő első megbeszélésekről, majd pedig az órákig, sőt napokig tartó vitákról nincsen írásos dokumentációnk, magnetofont sem rejtettünk el a viták színhelyén, a forgatást sem tudtuk napról napra követni. Az adatok és a napi információk széles áradata helyett most inkább a visszaemlékezésekre támaszkodunk. A pillanat hamvasságát talán elveszítjük ezzel, de a visszatekintés szervező és tömörítő ereje sok olyat is megláttat, ami akkor, munka és vita közben, nem tűnt fel olyan élesen. (A munka közben felmerülő problémák viszont közvetlenségükből veszíthetnek a megszépítő emlékezésben.) A televíziós Rózsa Sándor sokféle tárgyi és személyi feltétel szerencsés találkozásaként jött létre. Több szál futott egymástól függetlenül, külön, lappangva vagy a felszínen, évek, sőt évtizedek óta. Ezek a szálak most a Rózsa Sándorban futottak össze.