A hely szelleme [antikvár]

Részlet a könyvből:"A történet ott kezdődött, midőn Kudelich Lajos családjával rokont látogatni ment Felsőerekre. Nevezetesen egy esküvő alkalmából, amelyet fényképezett. Akkor érintette meg a hely szelleme, amely a zárt, összetartó közösségből sugárzott. Fölkeltette érdeklődését a kicsiny település, ahol a viszonylagos jómód mellett a viszonylagos szegénység is tetten érhető, ahol mindenki jó ismeretségben van a többiekkel, ahol jószerével minden gond és öröm közös, s amely valósággal fölkínálta magát a fotográfusnak, aki ebben az átmeneti korban sem vesztette el szociális érzékenységét. Érdekelte, vajon hogyan élnek a felsőerekiek? Nyomon követik-e a társadalmi változásokat? Sikerül-e lépést tartaniuk a korral? Ezekre a kérdésekre keresik a választ Kudelich Lajos fényképei. A feladatra nála alkalmasabb, fölkészültebb fotográfust találni sem lehetne. Egyik pályatársa azt mondta rá: őstehetség. És valóban az. Ügy kezdett el fényképezni, hogy valamit tudott, ami tanulhatatlan, aminek már akkor is birtokában volt, amikor a fényképezőgép eszébe sem jutott. Ehhez az eredendő tehetséghez szerezte meg később a szükséges szakmai ismereteket, s hamarosan elérte, hogy fényképen fejezze ki magát.Kudelich Lajos Cegléden született (1947-ben), ott végezte iskoláit, majd ott tanult szakmát (szobafestő-mázoló), és ott ismerkedett meg a fényképezéssel. Első kiállítását is Cegléden rendezte meg (1981-ben). Ennek köszönheti, hogy meghívták (1982- ben) az akkor második alkalommal megrendezett Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelepre, amelynek munkájában azután három alkalommal vett részt."