A világ nemzeti parkjai [antikvár]

Bevezetés: a nemzeti parkok története Jim Bridger prémvadász volt, különös, magányos ember. Abból élt, hogy a mai Wyo-ming és Montana területén szarvasra, jávorszarvasra és medvére vadászott. Valószínűleg ő volt az első fehér ember, aki erre a vidékre merészkedett, és gyakran heteket töltött úgy, hogy nem találkozott indiánokkal. A természetjárást az 1820-as évek elején kezdte, és még az 1840-es évek végén is fedezett fel távoli területeket. Mint a legtöbb pionír, Bridger is a hegyek között maradt mindaddig, amíg készletei kitartottak, majd lement a városba, hogy puskaport és ólomgolyókat, sót és kávét, babot és dohányt vásároljon. A prémekért kapott pénz megmaradt részét pedig whisky-re, kocsmai mulatozásra költötte. A zsúfolt ivókban Bridger esténként utazásairól mesélt: végtelen síkságokról, amelyeket hóbo-rította hegyek öveznek, tűzfolyókról és olyan helyekről, ahol szinte állandóan reng a fold, és harminc-hatvan méter magasra törnek fol a gőzoszlopok, majd visszahullanak a forró vizű, gőzölgő tavakba. Beszélt még hatalmas, megkövesedett erdőkről, ahol kőmadarak ülnek a kőágakon. Megesküdött arra is, hogy egyszer énekelni hallotta a kőmadarakat: az égbolt ekkor sötétségbe borult, és olyan kőzápor hullott, hogy a legkisebb kő is gyerekfej nagyságú volt. Az emberek hallgatták az öreg Jim meséit, de amikor visszatért a hegyekbe, megállapították, hogy őrült. Senki sem gondolt ar- ra, hogy elmenjen a Yellowstone folyó völgyébe, s hogy megnézze, valóban léteznek-e ezek a csodák, mivel a történelmi események máshová szólították a férfiakat. A fiatal köztársaság rohamos növekedése jelentős társadalmi és politikai feszültségeket okozott. 1860-ban, amikor a legendás póni expressz már továbbította az első küldeményeket az Atlanti-óceántól a Csendesóceánig, New-Englandet 20 000 munkás sztrájkja bénította meg. A következő évben, 1861. április 12-én a szövetséges államok csapatai megtámadták a dél-karolinaí Sum-ter erődöt, és ez a polgárháború kezdetét jelentette. Senki sem foglalkozott Jim Bridger történeteivel, mígnem 1869-ben három utazó, Davíd FoIsom, Charles Cook és William Pe-terson elindult Diamond City-ből, hogy két hét alatt bejárja a Yellowstone folyó völgyét. Lelkes beszámolójukat 1870 tavaszán folytatásokban közölte a Western Monthly. Az amerikaiak hirtelen rádöbbentek, hogy Amerikának ezt a részét még nem fedezték fel. Az újságokat elárasztották az olvasói levelek, amelyekben további információkat kértek. A dicsőség és a gyors előléptetés reményében a tábornoki kar nyomást gyakorolt a Fehér Házra, és a hadsereget üzletemberek, kalandorok és hittérítők követték az új területekre. Augusztusban Montana fővárosából, Helenából elindult egy expedíció, „húsz úriember kísérőkkel, szakácsokkal,