Álometűdök [antikvár]

Papírlapok fekszenek a műteremasztalon szerteszét. Meglebbenti őket a szél, egy lomb árnyékai suhannak át rajtuk. A lapokon versek és fotók, mind egy-egy látomás. Az egyiken egy klaviatúra felett kottafejek sorakoznak méltóságteljes rendben, arra várakozva, hogy a billentyűk érintésére megelevenedhessenek, s életre keltse őket a zene. Hullámzó formák táncolnak a fényben. Különös szépség: az érzékek játéka és a valóság. A fény, az ember és a papírlapok. Ismerősök és mégis újra titok valamennyi.