Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Jogosan mondják, hogy a fotográfia és a szociográfia testvérek. Nemcsak azért, mert már a nevük is hasonló, hanem mert lényegükben, szellemükben van valami azonosság.
Mind a kettő arra törekszik, hogy a valóságot nyers, kendőzetlen és hiteles formájában tárja fel. Mindkettőnek az az alapelve, hogy nem tesz semmi idegent a valósághoz, legfeljebb kinagyítja, vagy új összefüggésbe állítja egy-egy részletét. Mindkettő a tárgyilagosság és a tényszerűség szellemében fogant és azt szolgálja. Mindkettő a gép precizitására törekszik - a fényképezés szó szerinti értelemben is gépi művelet, a szociográfia pedig a gondolkodás bizonyos eszközeit tekinti szinte gépnek.
Mindez csak a két műfaj eredeti koncepciójára vonatkozólag igaz ilyen nyersen. A továbbfejlődés, vagy akár az "elrugaszkodás" lehetősége mindkettőben igen nagy. A fotográfiát létrejöttének első időszakában, eredeti koncepciójában valóban a tárgyilagosság: a tárgy hiteles képi másolatának elkészítése és megőrzése ihlette, de azután egyre újabb lehetőségei nyíltak a valóság költői átfogalmazására.