Horvátország csodálatos kulturális öröksége [antikvár]

I HORVÁTORSZÁG CSODÁLATOS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE Horvátország kulturális öröksége kevésbé ismert, mint egyes hatalmas és tekintélyes országok kulturális öröksége. Nincsenek olyan nagyszabású műemlékei, mint például az egyiptomi piramisok, az olaszországi Pompei, vagy a német Alpokban lévő Neuschwanstein kastély. Horvátország sosem volt hajdani nagy császárságok központja sem, ezért számos látogatót fog meglepni, hogy területéhez viszonyítva több UNESCO védettséget élvező kulturális örökségi helyszínnel rendelkezik, mint például Franciaország vagy Németország. Horvátország számos olyan értékes kulturális műemlékkel is rendelkezik, melyeknek szintén az UNESCO listáján lenne helyük. Az ország nagyságát tekintve különösképpen jelentős a horvát szellemi örökség gazdagsága, mivel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szereplő nem kevesebb, mint kilenc kulturális kincsével Horvátország a világ azon országai közé tartozik, melyek a legtöbb, védettséget élvező szellemi kulturális kinccsel rendelkeznek. Az UNESCO listáján a dubrovniki Szent Balázs ünnepe; a horvátországi (Pag, Hvar, Lepoglava) csipkekészítés, a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; a Hvar szigeti Za krizen körmenet; a szűk intervallumú kétszólamú éneklés Isztrián; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete, a hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja, a Sinji Alka nevű vitézi torna Sinjből, az Észak-Horvátországban honos mézeskalács készítés szerepel. Az ojkanje ének felkerült a sürgős védelemre szoruló szellemi örökség listájára. A materiális és szellemi kulturális örökség eme gazdagságának egyik oka Horvátországnak a fontosabb közlekedési útvonalakon és a jelentősebb civilizációk, melyek mindegyik meg kívánta őrizni saját lenyomatát, mezsgyéjén történt különlegese elhelyezkedésében rejlik. Horvátország éppen ezért jeleskedik kis területén különlegesen változatos kulturális örökséggel és a civilizációnak az őskortól a legújabb korig terjedő