Kása Béla fotográfus [antikvár]

9 db képeslap-melléklettel. Védőborítója hátul beázási foltok miatt hullámos, foxing foltos.
Részlet a könyvből: Mit jelent nekem a fotózás? Nem szoktam ilyeneken sokat gondolkodni, inkább csinálom. Érzem, hogy ez az egyik nagy feladatom az életben: magamnak, a gyerekeimnek és az utókornak megörökíteni azt a világot, melynek már én is csak csodálója lehettem, részese nem igazán, mert "későn" születtem. De azt szeretném, hogy még az utánunk következő nemzedékek is lássanak belőle valamit. Ezért járom a falvakat, főleg Erdély eldugott vidékeit. Ott találtam meg, amit úgy hiányoltam, amit már letűntnek, elveszettnek hittem, amikor 1973-ban először útnak indultam. Kiderült, hogy még mindig akadnak emberek, közösségek, akik nem dobták el évszázados hagyományaikat, sőt, féltve őrzik a rájuk bízott kincseket, legyen az zene, tánc, viselet, szokások, nyelv, berögződött mozdulatok, dédapáktól eltanult ezeréves munkafolyamatok.