Magyar Nemzeti Parkok és tájvédelmi körzetek [antikvár]

Részlet: AGGTELEK Nemzeti Park Számtalan cseppkőbarlangot találhatunk a világon. Vannak az aggteleki barlangoknál jóval nagyobbak, formagazdagságban, cseppköveikben hasonlóak, de azok szinte mind a trópusi éghajlathoz köthetők. A mérsékelt égövben azonban Aggtelek neve fogalommá vált. Nem véletlen, hogy a világ minden tájáról érkeznek ide látogatók, hogy megcsodálhassák az évmilliók alatt kialakult cseppkókincseket. A park kiemelkedő föld alatti értékeinek ismeretében 1985-ben alapították meg a nemzeti parkot. Területe mindössze 20183 hektár, amely kevésnek tűnik, de ezt épp speciális helyzete, a barlangok igen nagy száma magyarázza, amelyek mérete, ugye, mégsem mérhető hektárokban úgy, ahogyan egy szikes puszta, vagy egy hegyvidék területe. Az igazgatóság működési területe 433739 hektár. A nemzeti park székhelye Jósvafőn, a barlangok közvetlen közelében (a Baradla barlang egyik bejáratánál) van. A nemzeti park magterülete az Aggteleki-karszt területét fedi le. Minden föld alatti barlang védett, de a felszíni karsztformációk is a nemzeti park területére esnek. A barlangrendszer azonban nem teljesen magyar földön - vagy az alatt - van, folytatása már Szlovákia területére esik. A szlovák oldalon is nemzeti park (Ná-rodny park Slovensky Kras) védi a táj értékeit. A terület mészköve 240-210 millió évvel ezelőtt kezdett el összeállni egy ősi tenger mélyén. Később a Baradla-barlang, a nemzeti parl< legliosszabb és legismertebb barlangja. A szlovák ága a Domica ¦M