kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

József Attila - Mint erdőben a vadnyom [antikvár]
 
Ha ezt az albumot jellemezni akarnám, akkor fotóesszének, vagy inkább fűzérnek mondanám. Mert nem József Attila egész életéről és költészetéről kíván szólni, nem élete egy fejezetéről, nem az én József Attilámról, nem az ismeretlen költőről, hanem arról, hogy milyen sorok vagy versek emlékeztettek egy-egy képre, és fordítva: milyen képek - sokszor véletlenül kezembe került képek - hívtak elő József Attila sorokat. Az elindulást a szakma számára is nehezen értelmezhető, korai szonettkoszorú, A...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2580 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ha ezt az albumot jellemezni akarnám, akkor fotóesszének, vagy inkább fűzérnek mondanám. Mert nem József Attila egész életéről és költészetéről kíván szólni, nem élete egy fejezetéről, nem az én József Attilámról, nem az ismeretlen költőről, hanem arról, hogy milyen sorok vagy versek emlékeztettek egy-egy képre, és fordítva: milyen képek - sokszor véletlenül kezembe került képek - hívtak elő József Attila sorokat. Az elindulást a szakma számára is nehezen értelmezhető, korai szonettkoszorú, A Kozmosz éneke adta. Mert ki az, aki nem figyelne fel rögtön az első szonett első mondatára: "Külön világot alkotok magam". Ki az, aki ne olvasná érdeklődve és kíváncsisággal, hogy milyen ez a külön világ, és sikerült-e megteremtenie? Bonyolultsága ellenére nagyon is vonzó volt olvasni ezt a versciklust, hisz tele van látható és áttetsző képpel, sőt túláradó képfolyamokkal, ám ezek sokszor nehezen felejthetőek. Ezt az albumot, a játék, illetve játszani szóval is tudnám jellemezni. "Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem - írta egy szerkesztői üzenetben József Attila 1936-ban -, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon..." Hisz a játék első ismertetőjele, és ezt már Huizingával mondhatjuk, hogy a játék szabad: maga a szabadság. Azután Rendet teremt, sőt maga a Rend. Tehát komoly: játék és oltalom - talán itt ez a jó kifejezés. Ahogy ezt leírtam, az is eszembe jutott, hogy ezzel József Attila egy másik szelíd kérésének is leget tehetek, hisz ő így fogalmazott még 1922-ben: "kell majd egyszer mégis oltalom." Igen, kell, mondjuk ma is, József Attilával együtt, megértőleg. Végezetül el kell mondanom, hogy elsősorban a csönd köré szerveződtek ezek a képek, s amikor válogattam, sokszor gondoltam József Attilára is: vajon mit szólna, ha látná ezt a párosítást, amely az ő bánatairól, szépségfáiról és csöndjeiről szól. Bevallhatom, hogy néha mosolyogni is láttam. Talán csak e mosoly tükörképe ez az album, talán csak a csönd megkettőzése, talán csak játék, talán csak oltalom.

Termékadatok

Cím: Mint erdőben a vadnyom [antikvár]
Szerző: József Attila Móser Zoltán
Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9639296988
Méret: 220 mm x 200 mm
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet