Nemzeti szentélyünk, Máriapócs [antikvár]

Boldogasszony Anyánk, az Istenszülő Szűz iránti gyermeki szeretet és tisztelet Szent István királyunk uralkodása óta folyamatosan jelen van nemzetünk, s a Kárpát-medence népeinek életében. A Magyarok Nagyasszonya nemcsak oltalmazója, védője volt ennek a sokat szenvedett országnak, hanem csodálatos kegyelmekkel és vigaszokkal is áldotta hazánk lakóit az évszázadok során. így maradhattunk fenn annyi nehézség, gyötrelem és vész után is, és hordozhatjuk ma is egyedülálló értékeinket: szép anyanyelvünket, énekeinket, hagyományainkat. Kiemelkedő Mária tiszteletünk bizonyítéka a sok kegyhely a Kárpát-medencében, vagy a határainkon túli magyar alapítású kegyhelyek, mint Mariazell és Czestochowa. Nekünk, görög katolikusoknak azonban Máriapócs a legfontosabb. Máriapócs, mely nem királyi alapítású kegyhely, hanem az egyik legszegényebb nyírségi falu, melynek kis fatemplomában rejtőzködő képét emelte magasra a Szűzanya. A kegykép három alkalommal történt csodálatos könnyezése is inkább a helyhez kötődik, mint magához a képhez, hiszen az az első könnyezés után kicserélődött. Máriapócsot a kegykép első könnyezése, 1696 óta minden évben zarándokok ezrei keresik fel, sokan tapasztalnak csodálatos eseményeket, imameghallgatásokat.