Ősi karavánutak földjén [antikvár]

A "Dzsezirat-el-Arab" (Az Arabok szigete), azaz Arab-félsziget délnyugati peremén fekvő Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, vagy röviden Dél-Jemen, fiatal ország, de történelme évezredekre nyúlik vissza. Tájait a földkéreg vajúdásának gigászi erői alakították, lakóit a mostoha természettel vívott szüntelen harc formálta. A tengerparton harc a tengerrel, a hegyekben küzdelem a termőtalajért, az ország belsejének száraz aszóiban küszködés az éltető vízért. A kegyetlen küzdelem kemény, találékony, szívós embereket formált, akik meg tudták lovagolni az Indiai-óceán hullámait, akik biztonsággal tudták átvezetni karavánjaikat a naptól perzselt, víz nélküli pusztaságok végtelenjén, akiknek a szorgalma, az árucsere iránti hajlama és érzéke virágzó kereskedelmet hozott létre, akiknek a szép és jó iránti vágyakozása nagyszerű kultúrát, remek építészeti és művészeti alkotásokat teremtett. Művészeti alkotásaik hűen tükrözik világjáró voltukat, sokoldalú kapcsolataikat a világ más országaival és népeivel: az egyiptomiakkal, görögökkel, rómaiakkal, perzsákkal, Indiával és Távol-Kelettel. A virágzás évszázadait az idegen megszállással együttjáró pusztulás, hanyatlás, a világ politikai és gazdasági változásainak harapófogójában való vergődés követte. A harc még ma is folyik. A fiatal államnak még sok nehézséggel kell megbirkóznia, hogy ismét elérhesse a rég letűnt évszázadok fényét, jólétét, megélhetést, reményteljes jövőt biztosítva szorgalmas népének.