Tabák Lajos száz éves [antikvár]

Amikor 2000-ben a szolnoki emlékműtárlat mellé megjelent a Tál Gizella szerkesztette igényes kismonográfia Tabák Lajosról, azt találtam írni róla az egyik folyóiratba, hogy éljünk soká, ha lehet. Nem bosszantásként tártam az olvasó elé, persze, ezt a csak látszólag blőd óhajt, hanem komoly, mélyen megértett tanulságként. Ha Tabák Lajosnak nem engedi meg a sors, hogy testi és szellemi erőben éljen meg páratlanul magas kort, akkor talán nem születhetne meg ez a mostani kiállítás és ez a katalógus sem. Tabákot tán elfelejtettük volna, a fotótörténetben a szociófotó históriájában jártasabbak a nevét tán ismernék, de a név mellé jószerivel nem tudnának képeket társítani.