Üzenet a múltból [antikvár]

Teljesen új megvilágításban tárulnak most az olvasó elé a századforduló, illetve a XX. század első évtizedeinek Magyarország területén működő patikái. Képeslapok mutatják be a korabeli gyógyszertárak portáljait, amelyet a Kner Nyomda század eleji papírkapszula mintakollekciója egészít ki. Érdekességképpen az album oldalainak alján azok a helységnevek futnak, ahol napjainkban közforgalmú (illetve fiók-) gyógyszertár működik. A képeslapot mindig valamilyen személyes indíttatásból küldték és küldik ma is egymásnak az emberek. Többnyire valamely eseményhez kötődik az üdvözlet, az ünnepi jókívánság. S igen gyakran az üdülés, a nyaralás képbe zárt emlékei a megírt lapok. Magyarországot 1896-ig nyugati, főleg német és osztrák kiadók látták el képes levelezőlappal. A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött, azok kiadásával és forgalmazásával általában könyvkiadók, nyomdák és fotóműhelyek foglalkoztak. A magyar képeslapkiadók és gyártók között első helyen kell megemlíteni a Divald családot. Divald Károly, aki eredetileg gyógyszerész volt, 1865-ben állította fel Eperjesen az első magyar fototípiai műintézetét. Egy nyomdát továbbra is üzemeltetett ott, viszont az 1890-es években áthelyezte Budapestre műhelyét. A nyomda 1900-ban budapesti és vidéki tájlapokat, művészeti és alkalmi képes levelezőlapokat készített. A századfordulón az ugyancsak gyógyszerész Klösz György és fia fényképészeti-térképészeti és kőnyomdai műintézete is gyártott képeslapokat. A témák közül legnagyobb mennyiségben kezdettől fogva a városképi és tájlapok jelentek meg országszerte. Az első tájképes levelezőlapok grafikákról készültek fekete fehér kivitelben, majd később színesben.