Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei [antikvár]

Az O. M. Iparművészeti Múzeum már évek óta nem nyújthatott látogatóinak új kalauzt, mely az elavult s részben már el is fogyott régieket pótolhatta volna. Az első "Kalauz az iparművészeti Múzeum gyűjteményeihez" 1874-ben jelent meg. Már 1877-ben követte egy újabb, Schikedanz és Pulszky által szerkesztett, majd 1885-ben Radisics Jenő adott ki egy képes kalauzt, 1897 és 1912 között pedig hét új kiadást ért meg a múzeumi vezető. Azóta csak a Magyar Iparművészet egyes számaiban megjelent ismertető cikkek összefoglalása látott napvilágot egy külön, illusztrált füzetben (1917). Ez a füzet, mint a megelőző kiadványok mindegyike, nagy kelendőségnek örvendett; ma már csak kevés példány van meg belőle. Mindezek az ismertetések az O. M. Iparművészeti Múzeum gyors fejlődéséről tanuskodnak. Hazai közgyűjteményeink sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett kezdték meg működésüket, mint a külföldi testvérintézetek, melyek gyűjteményeik legértékesebb s újabban már meg sem szerezhető magvát legtöbbnyire uralkodók és fejedelmek évszázadokon át felhalmozott kincseiből vették át. Páris, London, Madrid, Szentpétervár, Bécs, az olasz és német városok múzeumai csaknem kivétel nélkül örökösei voltak az uralkodók kincseskamráinak, pazar berendezésű palotáinak, könyvtárainak. Magyarországon ellenben az uralkodóházak egykori gazdagságából alig maradt meg valami.