Csete Ildikó [antikvár]

/A FŰZŐS JÁTÉKRÓL A játék a gyermek számára az önmegvalósítás legfontosabb eszköze. A gyermeki alkotó fantáziának teret engedő, arra épitö játéktípusok azok. amelyeknél a lényeg nem a végeredményben, hanem a folyamatban rejlik, mely által közvetlenül juthat el a gyermek az igazi alkotáshoz. A "Fűzős játék" kiindulási alapja egy ősi, az egész világon ismert mintakészitési mód, a keresztszemes öltés. A vízszintes, függőleges, átlós irányú öltések máig megőrizték a textilszerkezet diktálta merev, szőttes jellegüket. Az anyag récsszerkezeté-nek találkozási pontjaiban keletkezett lyukat, mint az adott technika legfontosabb pontját kiválasztottam és felnagyítottam. Rajtuk átfűzött színes fonalak segítségével mintát lehet készíteni. Az első két játék formája: baba, bábu (fiú-leány). Öltözteteni, vetkőztetni lehet őket a rájuk fűzött mintával. Fa (növény) és páva (állat) formája van a harmadik és megyedik játéknak. Ez utóbbi kettő esetben azonban kiléptem a keresztszemes minta szigorúan kötött rácsszerkezetéből. A lyukakat szabadon, a kifúzendő minta (csillag, virág, stb.) lényeges pontjain helyeztem el. Ezzel, és a lyukak nagyságának váltogatásával jelentősen bővült a mintakészítő lehetőség. A játék anyaga természetes színű fa vagy rétegelt lemez, 10 mm vastag. A fűzéshez használt fonalak, zsinórok színe: piros, sárga, zöld, kék, fehér - a tiszta alapszínek. A "Fűzős játék" ember, állat, növény formájával a gyermekeket körülvevő világ legfontosabb ismereteit nyújtja. A lyukak átfűzése, annak belső logikája összekötő kapocs egy nagy ősi technika (a keresztszemes öltés) - és korunk, az új évezred nyomtatott áramkörös, számítógépes világa között. A játékot az Iparművészeti Vállalat forgalmazta kis darabszámban. A "Fűzős játék" a sorozatgyártás követelményeinek figyelembe vételével készült. CSETE ILDIKÓ