Folia Archaeologica XXV. [antikvár]

ELŐSZÓA Fólia Archaeologica 25. kötetét adjuk az olvasó kefébe. 1939-ben az 12. kötetben a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiadványai sorozatát ebekkel a szavakkal bocsátotta útjára a szerkesztő bizottság: . . . A Fólia . . . legfőbb céljául a budapesti és vidéki múzeumokban őrzött leletek közlését jelöltük ki". A budapesti és vidéki múzeumok régészeti kutatásainak közlését el is látta a kiadvány egészen a háború végéig., amikor a^ 5. kötet napvilágot látott. A 6. kötet már új időkben fogant: csaknem kilenc évi szünet után, 1954-ben jelent meg újból és 20 év alatt elérte a 25. kötetet. A felszabadulás után, amikor az új múzeumi törvény megjelenését (1949) követve budapesti és vidéki múzeumainkban a tudományos élet újból megerősödött, 1954-ben egymás után jelentek meg a múzeumok évkönyvei, beleértve a nagyobb vidéki intézményeket is. A Fólia Archaeologica a Magyar Nemzeti Múzeum rendszeresen megjelenő évkönyve lett, s mint ilyen, nem vehette fel rendszeresen a vidéki múzeumok közleményeit. De erre tulajdonképpen már nem is volt szükség. A megerősödő vidéki múzeumok saját maguk is egyre-másra jelentették meg hasonló kiadványaikat. A Fólia Archaeologica azóta is tartja magát az eredeti célkitűzéshez' szinte minden cikke a Múzeumban őrzött leletek közlése, természetesen ezek történelmi interpretálásával. Az Évkönyv hasábjain szinte nyomon követhető a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatómunkájának kiterebélyesedése. Egész generációkat nevelt fel a kiadvány, akik ma szerénytelenség nélkül állíthatjuk a magyar régészettudomány derékhadához tartoznak.A 25. kötet megjelenése alkalmából köszönti olvasóit a Fólia Archaeologica szerkesztő bizottsága.F. F.