Habán kerámia [antikvár]

A habán kerámia a XVI. század utolsó évtizedeitől az anabaptisták katolizálásáig, a kollektív termelőműhelyek fennmaradásáig virágzott, a XVIII. század közepéig, végéig. Ettől kezdve már alig beszélhetünk habán kerámiáról, hiszen az a fejlődés, mely a XVI. század végén megindult, ekkor átcsap saját tagadásába. A habán kerámia e több évszázados története sem egyenes vonalú, nem a megindult fejlődés öntörvényű folytatása, hanem különböző stílusok, ízlések hatásainak bonyolult konglomerátuma. Elég arra utalnunk, hogy a habán kerámiát létrehozó évszázadok az európai és a magyar történelem eseményekben gazdag, háborúktól terhes időszaka. Amikor e kerámia megjelenik, még a reneszánsz stílus uralkodik Európa-szerte, fellendülésekor azonban már a barokk bontogatja szárnyait Nyugat-Európában, míg nálunk a reneszánsz állandósul, sajátosul egyes országrészekben (Erdély, Felvidék), az ország nyugati részein azonban már a század második felében megjelenik a barokk.