Hager Ritta [antikvár]

WEHNER TIBOR N3Qy csGndGk,suQápzófépyGk " V V V« 1985 őszén - a szocialista társadalmi rendszer kelet-európai és magyarországi bástyái ekkor néhány repedéssel megtépázottan ugyan, de azért még szilárdan magasodtak -Magyar Gobelin 1945-1985címmel nagyszabású kárpitművészeti kiállítást rendezett a budapesti Műcsarnok. A „felszabadulás" negyvenedik évfordulója alkalmából felvonultatott kollekció művei - a katalógus egyik bevezetőjét jegyző Rendezőség hitvallása szerint - arra voltak hivatottak, hogy reprezentálják a kárpit ősi funkcióját: „nemcsak képként díszítsen, hanem falat is fedjen, és akkor is mondandókat tömörítsen, ha elsődlegesen dekoratív jellegű".' A nemzetközi művészeti áramlatokkal összhangban a múlt század hetvenes éveiben, majd a nyolcvanas évek első felében Magyarország textilművészete Frank János művészettörténész terminológiájával az „eleven textil", a kísérleti, elsősorban a hagyományos technikákat és műformákat elvető, a fal síkjából a térbe kilépő, alapvetően plasztikai igényű, újító és kísérletező szellemű kompozíciók korszakát élte, s ez az 1986-os tárlat mintegy a tradíciókhoz való visszatérés fontosságára figyelmeztető, a közelmúltra visszapillantó történeti áttekintéssel és jelenkori panorámával tanúskodó hivatalos művészetpolitikai demonstráció volt, A tárlaton kilencven művész autonóm és megrendelésre készült, közösségi rendeltetésű belső terekben elhelyezett vagy közgyűjteményekbe került alkotását mutatták be a rendezők - a hatalmas kiállítási kollekcióban Fett Jolánnak harmincöt, Péreli Zsuzsának tizenhat, Tassy Ilonának tizenöt alkotása kapott bemutatóteret -, de a tárlaton bemutatkozó művészek sorában nem szerepelt Hager Ritta. és így nem jelentek meg a Műcsarnok falai között alkotásai sem, A mellőzés okai - jóllehet ekkor már két és fél évtizedes aktív textilművészi munkásság volt a háta mögött, számos önálló kiállítással és több megbízásra készült munkával - harmincöt év múltán már nehezen rekonstruálhatók, de feltételezhető, hogy kényszerű távolmaradása a művészt és alkotásait kezdetektől övező hivatalos elutasítással, a szocialista művészetpolitikai diszkrimináció módszereivel, történéseivel és folyamataival magyarázható. A rendszer, a rendszer kultúr- és művészetpolitikájának pontos és hű tűkre, hogy egy évtizedek óta tevékenykedő, újabb és újabb fontos művekkel rendszeresen fellépő művészt és munkásságát utólagosan mintegy kiiktatják a magyar kárpitművészet történetéből, Szerencsére a néhány év múltán, a nyolcvanaskilencvenes évtizedfordulón bekövetkező rendszerváltás és a kárpitművészet kilencvenes években beköszöntő reneszánsza - ha megkésetten is - de meghozta Hager Ritta és alkotásai számára a kiteljesedést, ' Rendezőség, Pálosi Judit, Bevezető, Magyar Gobelin az életmű kibontakoztatásának lehetőségét, 1945-1985kiállítás, Katalógus (Budapest: Műcsarnok, 1985). w ír 25