Pannoniai csontművészet [antikvár]

Elos^ ó Ez a könyv az első magyar nyelven megjelent munka a római csontművészetről. A provinciális csontfaragványok sokáig a régészeti feltárások és a tudományos feldolgozások mostohagyermekei voltak. Ennek a közel két évszázados mellőzöttségnek mind Európában, mind itthon, Magyarországon több oka volt. Pontosítva az előbbi megállapítást; foglalkoztak csontfaragványokkal, de ezalatt a művészettörténészek csak az elefántcsontból készült műalkotásokat értették. A provinciális élet mindennapjainak apró csonttárgyai teljesen közömbösen hagyták a régészeket, művészettörténészeket, iparművészeket, sőt még az etnográfusokat is, mivel a piacorientált, urbanizált római életben semmi nyomát nem lehetett felfedezni a népi alkotókészség, a népművészet jelenlétének. A római tárgyak gépekkel, esztergapadokon készültek, a kézi faragványokban sem az alkotó mester képteremtő ereje valósult meg, hanem a birodalom egész területén „keringő" mintakönyvek előírásai érvényesültek. A római kori csontfaragványokat mint ígéretes kutatási területet a régészek fedezték fel maguknak a 70-es, '80-as években. Addigra szinte nrinden országban lezárultak a nagy leletfeldolgozások, megszülettek azok a corpusok, amelyek részletesen feldolgozták az egyes provinciák feliratait, érmeit, terra sigillatáit, üvegedényeit, nagy- és kisplasztikáit. Végül maradtak azok a tárgycsoportok, amelyekben nem sok fantáziát láttak a kutatók - ilyen volt a nem elefántcsontból készült faragványok köre. Magyarországon még a Római Birodalom többi európai „utódállamához" képest is rosszabb volt a helyzet. A mült század nyolcvanas éveiben nagy megdöbbenést okozó szőnyi csonthamisítók tevékenysége következtében nálunk még kevesebben merészkedtek a csontfaragványok feldolgozásának amúgy is ingoványos talajára. A szőnyi csonthamisítók faragványai - amelyről könyvünk zárófejezetében részletesen írunk - az egyes gyűjtők és múzeumok anyagi veszteségei mellett felmérhetetlen tudományos károkat okoztak. Ez valószínűleg a többi európai országban is elbizonytalanította a kutatókat, hiszen hosszú éveken keresztül hatalmas mennyiségben vásá-