Szabó Marianne [antikvár]

Bevezető gondolatok Szabó Marianne életműve öt évtized alatt úgy bomlik ki síkművészetből térbeli művészetté, ahogy mesebeli kertjeinek különös növényei nőnek ki a földből, terebélyesednek a magasban, a szabad térben csodafákká. Rajzainak érzékeny vonalkacskaringói futnak papíron, selymen, vásznon, körbeölelnek tünékeny lepkelányt, bólogató mákvirágokat, majd lassan kiemelkednek Kezdetben volt a Rajz A Magyar Művészeti Akadémián megtartott székfoglaló beszédében Szabó Marianne ezt mondta: „Én állandóan rajzoltam. Szüleim ezt csak azzal kommentálták, hogy ügyes keze van a gyereknek, de hogy ez esetleg szakma lehet, ez fel se merült Egyszer csak teljesen véletlenül egy rövid kis újsághírben azt olvastam, hogy az Iparművészeti Főiskolán befejeződtek a felvételik. Elmentem az Üllői útra, és elképedve láttam, hogy miket is tanítanak ott: textil-, ruhatervezés, szövöttnyomott anyag, gobelin, kerámia, jelmez, díszlet, tehát hogy ezek szakmák, ezeket lehet tanulni? Bementem a tanulmányi osztályra és mondtam, hogy én szeretnék idejönni. Persze rögtön elmagyarázták, hogy már késő, az újságban is benne volt, hogy lezárultak a felvételik. Nem tudom, hogy volt bátorságom és erőm, de addig kunyeráltam nekik, amíg azt mondták, hogy na, jó, hozzak be rajzokat. És Uramisten, felvettek, felvételi nélkül felvettek." /. LEPKELÁNY, 1964 a síkból: hímzett kertekké, horgolt képekké válnak. Később falikárpitjainak szárnyas lényei: hatszárnyú szeráfok, angyalok, szirének a szó szoros értelmében testet öltenek, textil domborművé domborodnak. Majd teremtményei végképp elszakadnak a filc, a vászon háttértől, önálló textilszobrok lesznek, elmondják egy asszony életét születéstől a halálig. Végül anyag-és technikaváltással szürreális papírszobrokként újjászületnek: szomorú marionettbábuk, a Léthe folyón, a felejtés vizén az alvilág felé utazó lelkek, lehajtott fejű, arc nélküli, csuklyás alakok térbe úszó papírhajókon. 2. PIROS MADÁR • Dobszay László: A hangok világa, 1966. Szolfézskönyv a zeneiskolák I. osztálya számára (címlap részlete)