A római császárkor művészete [antikvár]

A pusztító polgárháború évtizedei után a római birodalom polgárainak legnagyobb része örömmel fogadta az egyeduralomra jutott Augustusnak (i. e. 31-i. sz. 14) a béke és az államrend helyreállítására irányuló törekvését. Ebben az értelemben Augustus joggal írhatta politikai tevékenységéről szóló hivatalos beszámolójában, hogy a teljes hatalom birtokába mindenek egyetértése (consensus universorum) révén jutott. A "mindenki" fogalmába természetesen csak azok a római polgárok tartoznak itt, akiknek valóban érdeke volt, hogy a megingott politikai rendet a katonai diktatúra eszközével megszilárdítsák. A diktatúra, amit Augustus igen ügyesen a köztársasági intézmények fenntartása révén, burkolt formában gyakorolt, az uralkodó rétegek törekvéseit is korlátozta és egybehangolta. Nem volt megengedhető, hogy a szenátori klikkek korlátlan uralmát és a féktelen fosztogatássá fajult kizsákmányolás szélsőséges formáját fenntartsák, s ezzel a birodalmat a gazdasági válság és a lázadás veszélyének tegyék ki. A császárság államgépezetének mérséklő és kiegyensúlyozó hatása hamarosan a gazdasági élet fellendüléséhez vezetett, s így mindazok, akik a fennálló rendszerből hasznot húzhattak, támogatták az új államszervezetet és annak megalapítóját. Augustust udvari költői és írói mint a haza atyját és második megalapítóját, az új aranykor bevezetőjét ünnepelték. Augustus nemcsak azért támogatta uralmának ilyenfajta ideológiai szentesítését, hogy ezzel is feledtesse a hatalom megragadásához felhasznált kíméletlen és véres eszközöket, hanem azért is, hogy a hellénisztikus uralkodók udvarát felülmúló kulturális és művészeti környezetet teremtsen, s ezzel a világ új fénykorának beköszöntését bizonyítsa. Politikai programjának kulturális alátámasztásában a művészet is nagy szerepet játszott. Az ókor korábbi nagy uralkodóinak módszerét követve elsősorban nagyszabású építkezésekkel kívánta bőkezűségét kimutatni és tekintélyét megszilárdítani. Azzal dicsekedett, hogy az azelőtt téglából épült Rómát márvány-városként hagyta hátra. Római építkezései közül (J. Caesar temploma, Quirinus temploma, Livia és Octavia porticusa, Marcellus színház, Circus Maximus, saját mauzóleuma stb.) a Julius Caesar példáját követve építtetett fóruma emelkedik ki. Középpontjában a Caesar halálát megbosszuló Mars Ultor templomával és két hatalmas exedrájával a fórum a tökéletes egységgé kerekített térépítészet kiemelkedő példája. A félköríves határoló falak bevezetése a késő-köztársasági térszerkesztés továbbfejlesztését jelentette.