A táblabiró-világ művészete I-IV. [antikvár]

Ennek a könyvnek kézirata éveken át készen feküdt íróasztalomon, anélkül, hogy kiadására gondoltam volna. Az volt ugyanis szándékom, hogy mentül teljesebb képét adom benne a táblabíró-kor magyar művészetének, s bár hozzá mintegy húsz éven át gyűjtöttem az adatokat, mégis elégtelennek tartottam ezt az anyagot a feldolgozásra. Vártam, hogy művészeti irodalmunk új és újabb idevágó adatokat juttat nyilvánosságra oly forrásokból, amelyek rám nézve hozzáférhetetlenek. Ez a remény, sajnos, nem teljesült: a világháború s a minden ilyfajta munkát megakasztó kommün teljesen elvette az ily kilátások lehetőségét. És valószinűleg sok idő fog még eltelni, míg újra arra gondolhatok, hogy folyóiratok, monografiák, levéltári publikációk meggyarapítsák adattáramat. Ily körülmények közt valószínűtlennek látszott nekem, hogy eredeti tervemet megvalósíthassam. Viszont arra sem nyílt kilátás, hogy belátható időn belül valamely írótársam bővebben dolgozhatná fel éppen ezt az anyagot. Ily körülmények közt szólított fel a kiadócég e mű publikálására, amit hálásan fogadtam, mert egyrészt erről a tárgyról összefüggő mű eddig nem jelent meg irodalmunkban s így ez a kísérletem egyelőre talán némi segítségére lesz nem egy olvasónak, aki az 1800-1850 évek magyar művészete iránt érdeklődik, másrészt lekötelezett engem a kiadócég készsége, amely a reá legkedvezőtlenebb körülmények közt is egy üzleti szempontból teljesen kilátástalan kiadásra határozta el magát csak azért, mert szolgálatot vél vele tenni művészeti irodalmunknak. A könyv tehát sokkal fogyatékosabb, mint amilyenné talán más körülmények közt vált volna. Az olvasó némi megnyugtatására mégis közölhetem, hogy lehető bőven merítettem az egykorú irodalmi forrásokból, levelezésekből (mintegy négyezer kötetet és füzetet néztem át s megtekintettem a rám nézve hozzáférhető műtárgyakat); körülményesebb kutatás lehetetlen volt egy egészen a maga erejére utalt magyar íróra nézve. Eredetileg forrásaim jegyzékét, adataim igazolását jegyzetek formájában kívántam a könyv végéhez csatolni. De le kellett mondanom róla, mert az egykorú források idézete oly nagyra nőtt, hogy külön kötetet tett volna ki. Erre a mai körülmények közt gondolni sem lehet. Épp úgy le kellett mondanom a tervezett illusztrációkról is. Hasonló okokból megrövidítettem az iparművészetről szóló részeket és a Pest-Buda művészetéről szóló fejezetet.