Befejezetlen harcok II. [antikvár]

1. A SZERZŐ BELÉP A SZÍNHÁZBAAz előző fejesetek alapján az olvasóban olyan benyomás támadhatna9 hogy a drámát csak mint Irodalmi alakzatot fogjuk fel, amelyet csupán "üzemeltetési okokból" bíznak a 8sinpadra. Nem Így van. E pillanatig azonban szándékosan nem hangsúlyoztam a drámai szöveg és a színház összefüggését. Azért történt így, mert ebben a tanulmányban nem a színházi alkotás szerkezetének esztétikai elemzéséről van szó. A célt színházunk mai helyzetének polemikus elemzése, és ez mindenekelőtt arra a területre Irányul, amely a további fejlődés szempontjából döntő. Választóvonalat húztunk a színházi üzem és a színházi kultúra közé. És eddig azért foglalkoztunk túlnyomórészt a drámával, mert a "drámaíró-színház-közönség" hármas egységből álló egészen belül, amely egésznek szerves szintézise alakítja majd ki a kor kulturális egységét, a fejlődés adott fokán a legtöbb nehézségünk állandóan a drámai alkotással van. A szöveg iránti érdeklődésünk tehát megfelel a dráma reális színházi helyzetének. A drámát persze a színház valósítja meg és csak a megvalósult dráma - a színpadi alkotás - nevezhető a színházi kultúra tényezőjének. A nyomtatott vagy olvasott dráma csak kiszakított és torzított része a szerves egésznek, amelyet a színházi előadás képez és amelynek további, hasonlóképpen nélkülözhetetlen alkotóeleme a harmadik tényezős a közönség. Csakis e három komponens összjátékából formálódnak a színházkultúra értékei és fontos, hogy ma ezekkel, valamint kölcsönös kapcsolataikkal is foglalkozzunk.