Kelet művészete [antikvár]

Részlet a könyvből:Ravenna. Kis város Középolaszország északkeleti szélén, nem messze az Adriától. Kiesik a főútvonalak ütőérrendszeréből, iszaposodó kikötőjébe csak a színes vitorlájú chioggiai halászok merészkednek. Csendes vidéki unalom terpeszkedik szűk utcáin, egyszerű házai között. Pedig a város egykor a nyugatrómai birodalom székhelye volt. Tengeri kikötőjében a birodalom flottája állomásozott, itt volt Honorius császár udvara, itt élt keleti gótjai élén Teodorik, végül Jusztiniánusz és utódai alatt a keletrómai császár helytartói. A várost elhagyta a tenger. Lassan, évenkint alig néhány méterrel vonult vissza, lerakva finom iszapját, melyből a szél pár év mulva már szárazföldet varázsolt. Ma már kilométerekre "távozott" a várostól, melynek egykor megmentője, legfőbb erőssége, éltetője, majd pusztítója lett.