Művészet és valóság [antikvár]

Részlet: "ELSŐ VÁZLATOS MEGKÖZELÍTÉS* A képzőművészet több szempontból megközelíthető emberi tevékenység. Az alkotó munka felöl és a befogadás felöl. Az alkotó tevékenység szigorúan véve csak forma-adó lehet - habár a 20. századi avantgárd a forma-bontó művészi törekvéseket is elismeri, pl. a neo-avantgárd a forma létrehozására irányuló cselekményt tekinti a művészi érték (esztétikum) hordozójának. A befogadás alapján pedig külön beszélhetünk a műtárgyak anyagi és eszmei értékéről. Az anyagi érték általában a műgyűjtőket és az adóhatóságot érdekli - ritkábban a politikusokat és a rendőrséget. Az eszmei érték a múzeulógusokat, illetve bizonyos tárgyak esetében pl. vallásos közösségeket. Emellett létezik olyan fölfogás is, miszerint a tudományos megismerési módozatokhoz hasonlóan: a művészet is egy sajátos megismerési módszer. ¦ A képző- és iparművészet, ill. az építészet (továbbiakban: művészet) minden alkotására jellemző, hogy valamilyen anyagból készül, azaz: valamilyen anyagi hordozója van. A művészeti alkotás alapegységei: a vonal, a (szín)folt, és a tér. A vonalakból síkok, a síkokból testek alakíthatók. A foltok lehetnek összefüggő és egyetlen színértékből állók, azaz: egységesek; vagy lehetnek szakadozottak és többféle színből, illetve tónusból összetettek. Ha a (szín)folt valamely természeti formát (pl. virágot, fűszálat, vagy emberi alakot, stb.) mutat, akkor figuratív foltról beszélünk. Ha a (szín)folt geometrikus síkot vagy testet mutat, akkor absztrakt foltról beszélünk. A figuratív és az absztrakt (szín)folt képzeletbeli vagy konkrétan ' Bevezető a gimnáziumi tanulók számára összeállított művészettörténeti vázlatokhoz."