Nemzeti jelképeink és magyarságismeretünk alkotóelemei [antikvár]

Részlet a könyvből: Az Árpád-sávos zászló Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki "svájcisapkának" nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a "bőgatyán" és a "fütyülős barackon" kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak népművészete, népdalai is vannak, talán több mint bármely más európai népnek. na, meg történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt vannak ősi jelképei, mint például a Turulmadár, mely a hunok nagykirályához, Atillához köt. Van a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy önkényuralmi jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták a nyilaskereszttel ellátva. Csak azért, mert egy jobboldali párt is lobogtatta a 900 éves zászlót, még nem vált fasiszta jelképpé. 2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte - ellentmondást nem tűrő hangon -, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta a polgármester urat.