Nyitott rítusok [antikvár]

A legfontosabb, amit ebben az előszóban el kell mondanom, hogy az itt közreadott írások többsége nem tanulmány és nem tudományos igénnyel megírt dolgozat, hanem sokkal inkább egy régóta tartó belső töprengés dokumentuma. A szó eredeti - montaigne-i -értelmében vett 'esszé', vagyis 'próbálkozás'. Az pedig, hogy helyenként jegyzetek és hivatkozások tartoznak hozzájuk, egyszerűen azt jelenti, hogy töredezettségüket és kidolgozatlanságukat valamilyen módon át kellett hidalnom. Még az is elmondható róluk, hogy szinte kivétel nélkül felkérésre készültek: volt, amelyik eredetileg előadásként, kiállításmegnyitóként hangzott el, mások meg folyóiratban, katalógusban láttak napvilágot. A könyvvé szerkesztés során óhatatlanul az írott-műfaj irányába kellett összehangolnom őket. Az egységesség megkívánta, hogy ne menjek túl messzire az időben: a többé-kevésbé azonos akusztika miatt meg kellett maradnom az elmúlt hét-nyolc év időbeli keretei között. Sőt, nem állhattam meg azt sem, hogy a korai esszéket ne igazítsam hozzá az újabbakhoz. Vagyis nemcsak a (számomra fontos) gondolatok túlzott ismétlődését próbáltam elkerülni, hanem időnként a régebbi szövegeket is összehangoltam alakuló véleményem jelenlegi állásával. (A kötet végén szerepel valamennyi írás eredeti megjelenési helye.)