Úrkoporsó [antikvár]

Részlet: A garamszentbenedeki Úrkoporsó A garamszentbenedi Úrkoporsó a magyarországi középkori szobrászat egyik remekműve. Ez a nagyszerű műalkotás csakis egy művészeti virágkorban születhetett meg. Ismeretes, hogy Mátyás király uralkodása alatt a bányavárosok gazdasági és művészeti élete nagy mértékben fellendült. A huszita háborúk idején erősen megsérült garamszentbenedeki templomot 1483-ra teljesen újjáépítették. A bencés kolostor apátja, János, Mátyás király kedvelt embere, a gazdag vidék búcsújáró helyévé építi ki Szentbenedeket. Szent Vér ereklyét kap a királytól, ehhez pompás oldalkápolnát építtet. A minden részében nagyszerű művészi templomban az Úr koporsója is remekmű. A Szentsír vagy Úrkoporsó felállítása általános volt Nyugat és Középeurópában egészen a reformációig. A tridenti zsinat (1545-62) utáni új liturgiában már nincs helye a szentsírnak. Csupán áhitat kiegészítő szerepe marad Középeurópában. A könyvnyomtatás előtt viszont fontos szerepe volt az úrkoporsónak - miként az egész templomegyüttesnek - Jézus halálának és feltámadásának megjelenítésében. Ezért tartozott hozzá a mozgatható karú Krisztus-test is, amely máig Garamszentbenedeken van. S mint minden középköri egyházi művészeti alkotásnak, az Úrkoporsónak is kettős szerepe volt: megjeleníteni és tanítani. Előttünk áll az Úrkoporsó alsó részén az elbeszélő, a bibliai történeteket megjelenítő sor; a felső részen pedig a dogmatikus jellegű apostolkoszorú. Az alsó rész, az ún. szarkofág plasztikája elmondja a nagypéntektől húsvét hajnaláig történt eseményeket: Krisztust eltemetik, Pilátus és a templomőrség katonái őrzik a sírt. Ezalatt Krisztus "alá száll a poklokra", meghirdeti a Ószövetség igazainak, elsősorban Ádámnak és Évának a megváltás örömhírét, a Krisztus testét bebalzsamozni siető asszonyoknak pedig az angyal hirdeti: nincs itt, feltámadt.