Családi életre való nevelés a televízió segítségével külföldön [antikvár]

Részlet a könyvből:A nemzetközi pedagógiai irodalomban sok szó esik napjainkban a "totális nevelési környezet" fogalmáról, amin mindazokat a nevelési tényezőket, spontán szervezett pedagógiai akciókat és formális (iskolai) hatásokat, továbbá nem-formális (iskolán kívüli) élményt adó forrásokat (könyvet, audio-vizuális eszközöket, mindenekelőtt a televíziót) értjük, amelyeket a személyiségfejlesztés -a nyugati országokban inkább az individualizált oktatás -hatékony faktoraiként emlegetnek0 Sajnálatos, hogy az említett nemzetközi pedagógiai irodalomban a családi életre nevelés gondolata, a családi életre felkészítés problémaköre még mindig nem kapja meg azt a figyelmet, azt az érdeklődésű, amelyet megérdemelne, noha az összes említett nevelési tényezők között a priori minden időkben a család volt a legfőbb bázis, ahonnan az egyén elindult, amelyen a személyiség végső fokon kiteljesedett.Annak a nemzetközi pedagógiai irodalmi körképnek!, amely e totális nevelési környezetet jelen esetünkben felvázolni kívánja, ezúttal két nagyon jelentős szegmentjével szeretnénk foglalkozni: a családdal, illetve a családi életre neveléssel, közben elkerülhetetlenül az iskolával is, valamint a televízióval, mint napjaink legfejlettebb audio-vizuális és tömegkommunikációs eszközével* Tenni kívánjuk ezt azért és úgy, valamint abban a megfogalmazásban:, ahogyan e korrelatív kapcsolat - mármint a családi életre nevelés törekvése és a televízió "besegítő" szándéka - a nemzetközi neveléstudományban jelentkezik-, illetve, ahogyan a futurológia előrejelzései az elkövetkezendő évekre annak fejlődését a kölcsönösség és kooperáció jegyében megjósolják, A különböző társadalmi berendezkedésű országok paralel felvonultatása itt azt a célt kívánja szolgálni), hogy a két világrendszer oktatáspolitikájának tükrében torzításmentes képet kapjunk az