kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bokros Lajos - Húzós [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/286/5074286.jpg "Bokros Lajos - Húzós [antikvár]")
Húzós [antikvár]
Bokros Lajos, Boross Péter, Czeizel Endre, Felcsuti Péter, Geszti Péter, Hankiss Elemér, Heller Ágnes, Kocsis Zoltán, Koltai Lajos, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács „Koko" István, Majtényi László, Medgyessy Péter, Moldova György, Parti Nagy Lajos, Polgár Judit, Róna Péter, Rónai Egon, Szilágyi János, Tamás Gáspár Miklós, Torgyán József, Törőcsik Mari, Ungvári Tamás, Vágó István, Vekerdy Tamás, Verebes István, Vitray Tamás, Závada Pál
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Húzós [antikvár]
Szerző:
Bokros Lajos
,
Boross Péter
,
Czeizel Endre
,
Felcsuti Péter
,
Geszti Péter
,
Hankiss Elemér
,
Heller Ágnes
,
Kocsis Zoltán
,
Koltai Lajos
,
Koncz Zsuzsa
,
Konrád György
,
Kovács „Koko" István
,
Majtényi László
,
Medgyessy Péter
,
Moldova György
,
Parti Nagy Lajos
,
Polgár Judit
,
Róna Péter
,
Rónai Egon
,
Szilágyi János
,
Tamás Gáspár Miklós
,
Torgyán József
,
Törőcsik Mari
,
Ungvári Tamás
,
Vágó István
,
Vekerdy Tamás
,
Verebes István
,
Vitray Tamás
Závada Pál
Kiadó: XXI. Század Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9786155373107
Méret: 120 mm x 200 mm
Majtényi László az MTA doktora (2010), adatvédelmi biztos (1995–2001), az ORTT elnöke (2009–2010), az Eötvös Károly Intézet elnöke(2003–). Kutatási területei: hajózási jog, alkotmányjog, ombudsman-intézmények, információs jogok, médiajog
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.
Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Polgár Judit (Budapest, 1976. július 23. –) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon a nyílt kategóriában, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, a nyílt kategóriában kétszeres olimpiai ezüstérmes, nyílt kategóriában egyéni Európa-bajnoki bronzérmes, magyar szuperbajnok, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között.
A sakktörténet legjobb női sakkozója, az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt. Legmagasabb pontszámát, 2735 pontot 2005 júliusában érte el. Legjobb helyezése az abszolút világranglistán a 8. hely volt, amit először 2004 januárban ért el. A női világranglistát 1989-től megszakítás nélkül vezette 2015 márciusáig. Egyedülálló, hogy 12 éves korától 26 éven (312 hónapon) keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt, ez a férfi és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít mind az életkorát, mind a világelsőség hosszát tekintve. 2014. augusztusban bejelentette visszavonulását az aktív versenyzéstől. 2015-től 2016-ig a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya volt.2016. novemberben az ENSZ egyenjogúságot szorgalmazó 2030-ig tartó programjának egyik arca lett.
Polgár Judit budapesti zsidó család gyermeke. Sok rokona a holokauszt áldozata lett, a nagyanyja túlélte az auschwitzi koncentrációs tábort. Judit és a két nővére, Zsuzsa és Zsófia (mind a ketten nemzetközi nagymesterek a nők között, Zsuzsa a férfiak között is, Zsófi a férfiak között nemzetközi mesteri címmel rendelkezik) egy pedagógiai kísérlet résztvevői: az apa, Polgár László bebizonyította, hogy a gyermekek csúcsteljesítményekre képesek, ha korai életkortól (életkoruknak megfelelő módon) képzik őket egy speciális területen. A szülők magántanulóként oktatták őket, de a sakkot nem minden más kizárásával oktatták: mindegyikük több diplomával rendelkezik, és négy-nyolc idegen nyelven beszélnek. A legjobb sakkjátékosok között tartják őket számon.
A család többi tagja kitelepült Magyarországról: Zsófia Izraelbe, Zsuzsa az USA-ba költözött. Judit és a szülei Magyarországon maradtak, Budapesten élnek. Férje állatorvos, 2004-ben született az első gyermekük, Olivér, majd 2006 júliusában a második, Hanna.
A sakktörténet legjobb női sakkozója, az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt. Legmagasabb pontszámát, 2735 pontot 2005 júliusában érte el. Legjobb helyezése az abszolút világranglistán a 8. hely volt, amit először 2004 januárban ért el. A női világranglistát 1989-től megszakítás nélkül vezette 2015 márciusáig. Egyedülálló, hogy 12 éves korától 26 éven (312 hónapon) keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt, ez a férfi és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít mind az életkorát, mind a világelsőség hosszát tekintve. 2014. augusztusban bejelentette visszavonulását az aktív versenyzéstől. 2015-től 2016-ig a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya volt.2016. novemberben az ENSZ egyenjogúságot szorgalmazó 2030-ig tartó programjának egyik arca lett.
Polgár Judit budapesti zsidó család gyermeke. Sok rokona a holokauszt áldozata lett, a nagyanyja túlélte az auschwitzi koncentrációs tábort. Judit és a két nővére, Zsuzsa és Zsófia (mind a ketten nemzetközi nagymesterek a nők között, Zsuzsa a férfiak között is, Zsófi a férfiak között nemzetközi mesteri címmel rendelkezik) egy pedagógiai kísérlet résztvevői: az apa, Polgár László bebizonyította, hogy a gyermekek csúcsteljesítményekre képesek, ha korai életkortól (életkoruknak megfelelő módon) képzik őket egy speciális területen. A szülők magántanulóként oktatták őket, de a sakkot nem minden más kizárásával oktatták: mindegyikük több diplomával rendelkezik, és négy-nyolc idegen nyelven beszélnek. A legjobb sakkjátékosok között tartják őket számon.
A család többi tagja kitelepült Magyarországról: Zsófia Izraelbe, Zsuzsa az USA-ba költözött. Judit és a szülei Magyarországon maradtak, Budapesten élnek. Férje állatorvos, 2004-ben született az első gyermekük, Olivér, majd 2006 júliusában a második, Hanna.
Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. – Budapest, 2019. október 9.) pszichológus, író.
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten Vekerdy Géza és Friedrich Anna gyermekeként.Főiskolai tanulmányait az ELTE JTK szakán végezte 1954–1958 között. Ezután a BTK pszichológia szakát is elvégezte 1962–1967 között. Mérei Ferenc és Nemes Lívia szemináriumaira 1971–1976 között járt.1958-tól 1960-ig házitanító volt, illetve a Nemzeti Színház statisztája. 1959–1969 között a Család és Iskola külső, majd belső munkatársa volt. 1969–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológia tanára volt. 1972–1983 között a IX. és a III. kerület Nevelési Tanácsadó pszichológusa volt. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, 1990–től tudományos tanácsadója, 1995-től 1998-ig szeniora volt. 1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. 1987–1991 között Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1990-től az iskolázás szabadsága Európai Fórumának közép-európai szóvivője, 1993–1997 között alelnöke volt. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja.
1979-ben nősült harmadszorra, feleségül vette Honti Máriát, akitől négy gyermeke született (1979-ben Dániel – aki egy Waldorf gimnázium igazgatója lett –, 1981-ben János, 1986-ban Bálint, 1991-ben Anna).
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten Vekerdy Géza és Friedrich Anna gyermekeként.Főiskolai tanulmányait az ELTE JTK szakán végezte 1954–1958 között. Ezután a BTK pszichológia szakát is elvégezte 1962–1967 között. Mérei Ferenc és Nemes Lívia szemináriumaira 1971–1976 között járt.1958-tól 1960-ig házitanító volt, illetve a Nemzeti Színház statisztája. 1959–1969 között a Család és Iskola külső, majd belső munkatársa volt. 1969–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológia tanára volt. 1972–1983 között a IX. és a III. kerület Nevelési Tanácsadó pszichológusa volt. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, 1990–től tudományos tanácsadója, 1995-től 1998-ig szeniora volt. 1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. 1987–1991 között Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1990-től az iskolázás szabadsága Európai Fórumának közép-európai szóvivője, 1993–1997 között alelnöke volt. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja.
1979-ben nősült harmadszorra, feleségül vette Honti Máriát, akitől négy gyermeke született (1979-ben Dániel – aki egy Waldorf gimnázium igazgatója lett –, 1981-ben János, 1986-ban Bálint, 1991-ben Anna).
1932. november 5-én született Budapesten újságíró, főszerkesztő, riporter. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1952-ben, majd angol sajtó szakon szerzett diplomát az Idegen Nyelvek Főiskoláján 1955-ben. A Testnevelési Főiskola sportszervezői oklevelét 1963-ban kapta meg.
Dolgozott díszletmunkásként (a Magyar Néphadsereg Színházában), fordítóként (a Honvédelmi Minisztériumban), riporterkedett előbb a Magyar Rádiónál, majd – 1959 óta – a Magyar Televíziónál. 1968. július 1-jétől lett az MTV főmunkatársa, ahol a sportközvetítsek mellett vezetett vetélkedőket, és 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. 2004. november 1-jétől a Magyar Televízió elnöki főtanácsosa. Tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Magyar Televízió Örökös Tagja.Fontosabb televíziós műsorai: 12 szék, Fekete-fehér, igen-nem, Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Sok van mi csodálatos, Kapcsoltam, Siker, Tengerre magyar, Telefere, Apád, anyád ide jöjjön, VT-TV, Töltsön egy órát velem!, Hogy is van ez?, Az én olimpiáim. Több könyve jelent meg (Jégországból jelentkezem, Mexikói mozaik, Amerikai mozaik, Hivatásos sportrajongó, Az egész fele, Csak ülök és kérdezek…, Vitray, Morzsabál). Önéletrajzi regénye 2008 őszén a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Kiképzés címmel, ezzel egy időben megjelent a regényből készült hangoskönyv is – Vitray Tamás tolmácsolásában.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kiképzés (2008), Kiképzés - hangoskönyv (2008)
Díjai
Sport Érdemérem ezüst fokozat (1968), Rózsa Ferenc-díj (1971), Sport Érdemérem arany fokozat (1972), Munka Érdemrend arany fokozat (1980), Kiváló Művész (1987), Magyar Köztársaság zászlórendje (1990), Opus-díj (1993), Aranyszarvas-díj (1994), Pulitzer-életműdíj (1995), Egon Erwin Kisch-díj (1995), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt, polgári tagozat (1996), Pethő Sándor-díj (1999), Aranytoll (2000), Gerevich-díj (2001), MSZOSZ-díj (2001), Aranykor-díj (2001), Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt (2002), Prima Primissima-díj (2003), Kossuth-díj (2005)
Dolgozott díszletmunkásként (a Magyar Néphadsereg Színházában), fordítóként (a Honvédelmi Minisztériumban), riporterkedett előbb a Magyar Rádiónál, majd – 1959 óta – a Magyar Televíziónál. 1968. július 1-jétől lett az MTV főmunkatársa, ahol a sportközvetítsek mellett vezetett vetélkedőket, és 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. 2004. november 1-jétől a Magyar Televízió elnöki főtanácsosa. Tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Magyar Televízió Örökös Tagja.Fontosabb televíziós műsorai: 12 szék, Fekete-fehér, igen-nem, Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Sok van mi csodálatos, Kapcsoltam, Siker, Tengerre magyar, Telefere, Apád, anyád ide jöjjön, VT-TV, Töltsön egy órát velem!, Hogy is van ez?, Az én olimpiáim. Több könyve jelent meg (Jégországból jelentkezem, Mexikói mozaik, Amerikai mozaik, Hivatásos sportrajongó, Az egész fele, Csak ülök és kérdezek…, Vitray, Morzsabál). Önéletrajzi regénye 2008 őszén a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Kiképzés címmel, ezzel egy időben megjelent a regényből készült hangoskönyv is – Vitray Tamás tolmácsolásában.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kiképzés (2008), Kiképzés - hangoskönyv (2008)
Díjai
Sport Érdemérem ezüst fokozat (1968), Rózsa Ferenc-díj (1971), Sport Érdemérem arany fokozat (1972), Munka Érdemrend arany fokozat (1980), Kiváló Művész (1987), Magyar Köztársaság zászlórendje (1990), Opus-díj (1993), Aranyszarvas-díj (1994), Pulitzer-életműdíj (1995), Egon Erwin Kisch-díj (1995), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt, polgári tagozat (1996), Pethő Sándor-díj (1999), Aranytoll (2000), Gerevich-díj (2001), MSZOSZ-díj (2001), Aranykor-díj (2001), Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt (2002), Prima Primissima-díj (2003), Kossuth-díj (2005)
Závada Pál
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............