Istenek ébredése/Vallási közösségek az írott sajtóban/Vallásosság változatok [antikvár]

Bevezetés Az elmúlt évtizedekben különös események tanúi lehettek a nyugati társadalmak vallási jelenségeinek alakulását figyelemmel kísérő kutatók. A hatvanas-hetvenes években bekövetkező nagy „spirituális robbanás" eredményeképpen, a számtalan modem, a kor szelleméhez igazított tanítással bíró kultusz, szekta és mozgalom mellett, megjelent egy izgalmas vonulat, amely egyes archaikus vallási formák újjáélesztését tűzte ki céljául. Igen || változatos tradíciókig nyúlnak vissza ezek a csoportok: léteznek hívei a ', Mithrász-kultusznak, mások a prehistorikus idők természetvallásaihoz térnek vissza, de a nagy ókori vallási kultúrák (görög, római, germán, kelta) ' követőit is megtalálhatjuk közöttük, akik mára az Egyesült Államoktól a közép-kelet európai országokig, mindenhol fellelhetők. Könyvünk tárgyául ezt az újpogányságként ismert vallási jelenséget választottuk. Témaválasz- ^ tásunkban fontos szerepet játszott e jelenség globális elterjedtsége, követői i, számának dinamikus növekedése világszerte - köztük hazánkban is -, ami azt jelzi, hogy egy olyan fenoménnel állunk szemben, ami a következő év- j tizedek egyik meghatározó vallási irányzataként, a vallástudomány kiemelt i figyelmére kell számot tartson. A statisztikai adatok szerint (Török 2004: 34) Magyarországon az új ^ vallási mozgalmakhoz tartozók létszáma nem haladja meg a lakosság egy 'i százalékát, ezen belül pedig az általunk vizsgált úgynevezett újpogány cso- f; portok tagjainak száma elenyésző. Ugyanakkor izgalmasnak ítéljük azt a felvetést, hogy az ennek a nemzetközi szinten jelenlévő irányzatnak, egy olyan sajátos magyar vonatkozású ága alakult ki, amely a vallási és a nem- j zeű identitás összefonódásának tekintetében, és esedegesen a politikai preferenciák szempontjából nézve érdekes trendeket mutathat. ' További indokunk a témaválasztással kapcsolatban az, hogy a kortárs i hazai vallástudományi szakirodalom adós marad a jelenség elemző bemutatásával, és sajnos kijelenthető, hogy Magyarországon úgy a nemzetközi, mint a magyar újpogányság a szakmai érdeklődés perifériáján helyezkedik el. j Amikor tanulmányunk megírását terveztük, terminológia tisztázatlan-sága vplt az első probléma, amellyel szembesülnünk kellett. Az újpogány ji i elnevezés egy nagyon általános gyűjtőfogalom, amit számos esetben olyan