Joseph Pulitzer emlékdíj [antikvár]

Pulitzer - ötödször A magyar Joseph Pulitzer Emlékdíjnak fontos a jelképes, erkölcsi üzenete, de nem kisebb a gyakorlati jelentősége sem. Szimbolikusan arra emlékeztet, hogy a Magyarországból jött kisembernek milyen hihetetlen a képzelőereje, kezdeményező- és alkotóképessége. Gyakorlatilag jutalmazza a magyar média - újságírók, TV-sek, rádiósok - derékhadát teljesítményeikért, és főképpen ösztönzi őket arra, hogy részesei legyenek a modern hírközlés megteremtésének. A kulturális média, a művészi díj öntörvényű jelenség. Értékállandóságát nem határozza meg sem az, honnan származik, pillanatnyilag mi a címe, rangja, ünnepélyessége, de még a közvetlen anyagiak sem. Ezért is devalválódtak korunkban annyira egyes díjak. A díj meggyökeresedésének, általános elismerésének, tartós presztízsének egyetlen biztosítéka: a működés értékorientáltsága. Ennek köszönheti napjainkban világméretű tekintélyét a közel nyolc évtizeddel ezelőtt szerényen jelentkező amerikai Pulitzer-díj. A díjazásnak egyetlen kritériuma lehet: a minőség. Ezen nemcsak az írás minősége értendő, hanem az alkotást hitelesítő emberi magatartás is. A Joseph Pulitzer nevéhez kötődő díj jutalmazottjainak nem szabadna sem tehetségtelen, sem becstelen hírlapírónak lennie. Nem véletlen, hogy az első Pulitzer-díjat a New York Times haditudósítói kapták, azok a riporterek, akik nemcsak a tollforgatáshoz értettek, hanem bátrak, áldozatkészek voltak, és minden meggondolást alárendeltek a szakmai becsületnek. Nem kedvelték őket a hadfiak] a frontparancsnokok, mert nem a hivatalos jelentéseket továbbították, hanem gyakran szembeszegülve a legfelsőbb akarattal, azt írták meg, amit láttak.