Médiahasználat és olvasóvá nevelés [antikvár]

Részlet: BEVEZETÉS 7 I. Bevezetés Korunk embere egy gyorsan változó, rohamosan fejlődő világban él. Itt kell helytállnia az egymást követő nemzedékeknek úgy, hogy a fejlődés kínálta új lehetőségeket helyesen használva az elődök hagyományait és értékeit megőrizve a kettő között harmóniát teremtsen. Ez a kihívás a média használatának területén különösen látványosan jelentkezik. A kultúra egyik ismert meghatározása szerint nem más, mint valamennyi nem örökletes információ, az információ szervezési és megőrzési módjainak összessége. (1) A kultúrának ez a definíciója egyértelművé teszi a média jelentőségét. A médiumok, mint információ közvetítő eszközök többet változtak az utóbbi néhány évtizedben, mint korábban évszázadok alatt. Érthető, hogy ezek a változások sokkolóan hatottak a társadalom széles rétegeire. A társadalmi szinten lezajló folyamatok, változások minden korban megoldandó feladatot, kihívást jelentettek az iskola, az oktatás számára. Minél gyorsabbak a változások, annál nehezebb időben és megfelelő módon reagálni rájuk. Ebben a helyzetben a pedagógus társadalomban előtérbe került az a vélemény, mely szerint az alkalmazható és a mindennapokban felhasználható ismeretek olyan robbanásszerű gyorsasággal fejlődnek, változnak, hogy az iskola és oktatás feladata nem elsősorban ezen rohamosan változó tudástartalmak átadása, hanem azon képességeknek és készségeknek a magas színvonalra fejlesztése, melyek lehetővé teszik a permanens tanulást a társadalom minden rétege számára. Az úgynevezett funkcionális eszköztudás kialakítása, fejlesztése tehát a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott. Ez különösen az általános iskolákat érintette, egyfelől mert elvben itt érhető el, és képezhető az adott korosztályhoz tartó népesség teljes egészében, másfelől, mert ez az intézménytípus általános alapozó képzést nyújt, így elsősorban itt kell megvalósulnia az alapkészségek kialakításának. A hazai Monitor vizsgálatok eredményei mutatják, hogy diákjaink felkészültsége a funkcionális eszköztudás elemeinek tekintetében nemzetközi összehasonlításban sok kívánnivalót hagy maga után. (2,3) különösen gyenge eredmények születtek az olvasás-szövegértés területén. Aggasztó, hogy míg az informatikai műveltség fokozatosan javul, a természettudományos