Médiaszocializáció [antikvár]

BevezetőKönyvünket az Olvasó kezébe adva sietünk leszögezni: egyrészről elfogadjuk, hogy a médiával kapcsolatban nehéz ma olyan megállapításokat tenni, melyeket a holnap ne módosítana. Másrészről viszont szilárdan hisszük, hogy a média természetére, életünkben játszott szerepére és hatására vonatkozó társadalmi és kutatói érdeklődés már eddig is számtalan érdekes, hasznos eredményre és megállapításra jutott. Ezek az idő múlásával és az ezerarcú média változásával számos esetben érvényüket veszítik, tekintélyes részük azonban nem évül el, vagy csak egy újabb megvilágításba kerülve más kontextusban kerül értelmezésre. A jelenség változékony természete inkább inspiráló, hiszen azt látjuk, hogy gyarapszik azoknak a tábora, akik fáradhatatlanul törekednek e téren újabb és újabb összefüggések feltárására. Érdeklődésünk a média jelenlétével átszőtt életünk változásainak megértése iránt csillapíthatatlan.Ennek tanújele könyvünk is, mely pillanatképek sora egy sodró történetből, egy olyan történetből, melynek akarva-akaratlanul mindnyájan minden pillanatban részesei vagyunk. A kötet tanulmányai a state of affair" képei, hazai és tágabb kitekintésű kaleidoszkopikus felvételek - azaz tudásunk szerint jelentések a dolgok mai állása" alapján a gyerekek, a fiatalok és a média kapcsolatára vonatkozó kérdéskörökből.Témáink elemzése során fontosnak látjuk a médiahasználó életkorát. A média szerepét tekintve perdöntő, hogy a befogadó - vagy a ma már inkább érvényesnek tartott megnevezéssel, a user" - milyen életkori jellegzetességekkel bír, hiszen ez a médiahasználat egyik lényegi meghatározója. A különböző korosztályokban más és más médium, más médiahasználat és médiatartalom-preferencia jellemző, ami meghatározza, hogy ezek befolyása a szocializáció és a személyiségfejlődés mely területét és milyen mértékben érintheti. Könyvünk fókuszában a fiatal korosztály áll, elemzéseink a legkisebbektől a fiatal felnőttkorig tartó időszak médiával való kapcsolatának aspektusait érintik, így kiemelt hangsúly kerül a korai életévekre és a serdülők identitáskereső fejlődési korszakára.Nézőpontunk döntően pszichológiai, de fontosnak tartunk bemutatni szociológusi módszertani pedantériával felsorakoztatott adatokat a fogyasztás, a használat, a fejlődés és a médiaszocializáció első évtizedeiből.Könyvünk a társadalomtudományok ágai - kiemelten a pszichológia, a neveléstudomány, a média és a kommunikáció tudományterületei - iránt érdeklődő kutatók