Mészáros utca 48. [antikvár]

Részlet: "ELŐSZÓ Lélekemelő, egyszersmind történelmi pillanat volt, amikor hosszas előkészület, hol egymást seeítő, hol egymással versengő, de végül is egy irányba tartó kezdeményezések eredményeként 1992. december 24-én II. János Pál pápa áldó szavaival a Duna Televízió megkezdte adását. Húzzuk alá pirossal: egyszerre volt gyakorlatias tett és szimbolikus gesztus, hogy a Magyar Köztársaság első demokratikusan választott kormánya ezzel a műholdas televízióval összekapcsolta a történelem által egymástól elszakított nemzettesteket. Politikai konszenzus természetesen már akkor sem volt, az ellenzék egy része törvénytelenséget kiáltott, bűnösöket keresett, ám a csillagok kedvező együttállása következtében az újszülött túlélte a cselvetéseket, mert azok, akikre az új intézmény felépítése bízatott, méltók és alkalmasak voltak a feladatra. A lélekemelő pillanatot lélekerősítő hónapok és évek követték, Sára Sándor, Hanák Gábor és Lugossy László csatasorba állása azt jelentette, hogy a magyarság legjobb szellemi, kulturális és erkölcsi tradícióját mintának tekintő személyek vezetésével egy minőségelvű köztelevízió épül fel, amely nem úrtól tanult nótákat dalol, nem nézettségi mutatókkal hadonászva próbálja igazolni a talmit, hanem az értékek köré igyekszik közösségeket szervezni. Akár szabályszegés árán. Még nem volt kész a templom, de már sátrat vertek benne a kufárok, a pudvás filmcsomagokkal csencselő haszonlesők, a kapzsi keresztapák, akik kezdték kisajátítani a képernyőt. Az új vezérkarnak helyén volt a szíve, s mind a műsorgyártást, mind a műsorvásárlást saját kézbe vette. Egyre-másra születtek az új műsorok, miközben a kormányzat segítségével az egykori NIKEX-székház átalakításával megszületett az intézmény saját otthona. A születés mindig véres és fájdalmas, az emberek még a jóért való igyekezetükben is sebeket ejtenek egymáson, nézeteltérések támadnak, konfliktusok keletkeznek közöttük. Ezektől a Duna Televízió históriája sem volt mentes. Kötetünkből kiderül, hogy minden lehetett volna másként, mint ahogy megtörtént. Mindigtöbb lehetséges jövő állt előttünk. Ha akkor a MOVI Könyves Kálmán körúti telephelyén vagy a Róna utcai bázison épül fel a Duna Televízió, bizonyára más és másféle folyamatok kezdődtek volna el. De térjünk vissza ahhoz a tényhez, hogy Sára Sándor és társai 1993 nyarán igent mondtak a jelkérésre, és hozzáláttak álmaik televíziójának megvalósításához. Bár végig ellenszélben dolgoztak, jól bírták a harcot, amelynek eredményeként a csatorna műsorkínálata egyre gazdagabb és sokszínűbb lett, az 1996-os l-es törvény (Médiatörvény) pedig immár jogilag is legitimálta, gazdaságilag pedig stabilizálta az intézményt. Gyarapodtunk, növekedtünk,fejlődtünk. Kiépítettük a hazai és határon túli tudósítók hálózatát, megalakult a fiatal filmkészítőket elindító Duna Műhely, a Dunatáj Alapítvány, a Dramaturgia, szinkronstúdiónk is lett, a közvetítőkocsit pedig felváltotta egy korszerű vezérlő. Számos nemzetközi kapcsolatot teremtettünk, egyesítettük a Duna Televízió Baráti Köreit, a Duna Televízióért Alapítvány pedig antennákat adományozott az arra rászoruló magyarlakta közösségeknek A szerkesztőségek"