Bővebb ismertető
Az első felvevő- és vetítőberendezések megjelenésének jelentősége talán csak az írás vagy a könyvnyomtatás feltalálásához mérhető. A film majd a televízió - egyszóval a mozgókép amely az 1900-as évek elején még csak szórakozásra szolgált, az ezredfordulóra meghatározó kommunikációs forma lett egész civilizációnk számára.
A világot ma már jórészt a vászonról és a képernyőről ismerjük. Ez az új tantárgy sokat segíthet abban, hogy megismerkedjünk a filmek és televíziós műsorok formanyelvével, a mozgóképi ábrázolás gazdag hagyományrendszerével, amely e röpke évszázad alatt kialakult.
Hogyan, milyen „szabályok" szorításában mesélhetik el a filmkészítők a történeteket nekünk a moziban? Hogyan épül fel egy izgalmas üldözés vagy krimifordulat? Miért, hogy azt is látni véljük a képen, amit meg sem mutatnak nekünk? A tankönyv Mozgóképkultúra fejezetei a mozgókép kifejezési lehetőségeit a filmtörténet gazdag anyagából vett művek segítségével mutatják be, hiszen ennek az új nyelvnek a legszebb példái, a „nyelvhasználat" legárnyaltabb darabjai a filmnek köszönhetőek.
Látni fogjuk azt is, hogyan lehet a mozgókép nyelvén hatékonyan és pontosan közölni a világ eseményeit, akár egy olyan „eseményt", mint a legújabb mosópor, vagy CD felbukkanását az üzletekben. A Médiaismeret többnyire a század második felének uralkodó médiumával, a televízióval foglalkozik, televíziós műsortípusokat, illetve magát a televíziós jelenséget mutatja be. Az utolsó fejezetben pedig a napjainkban születő új kommunikációs formák - mint a multimédia, vagy az internet - jövőnkre, s a mozgóképi univerzum mai rendszerére gyakorolt hatásáról lesz szó.
A tankönyv rengeteg gyakorlat elvégzésére biztat, hiszen a személyes tapasztalat sokszor bonyolultnak tűnő összefüggéseket tehet egyszerűvé. Ha az énekléshez vagy a rajzoláshoz hasonlóan megpróbálkozunk a „mozgóképírással" is, bizonyosan könnyebben „olvassuk" el a filmtörténet talán nehezebben megközelíthető alkotásait, de sok titkát felfedi majd a közönségfilm, vagy az egyszerűnek látszó televíziós műsor is.
A tankönyv egyetlen kötetben tartalmazza a hetedik, nyolcadik, kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik osztály anyagát, s a rendszerezett tudnivalókhoz számos kiegészítő olvasmány található a szöveggyűjteményben.
A televízió, a mozi vagy akár az internet mindennapos, magától értetődő jelenléte miatt úgy tűnik, mintha mindenki pontosan értené a vetített képek üzenetét. Nos, a következő évek során éppen azt a természetesnek tűnő kapcsolatot szeretnénk tudatosabbá, kritikusabbá tenni, amely a képírástudókat és - az immár csecsemőkoruktól képeket fogyasztó - nézőket összefűzi.